Bozsik Yvette - Christoph Willibald Gluck: Orfeusz és Euridiké táncjáték (részlet)
A hagyományos Pas de quatre-est ? kivételes ? előestéjén ismét a kortárs táncosok, alkotók, koreográfusok, független társulatok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, a műsor második felében pedig a Magyar Nemzeti Balett egyik ifjú koreográfusának alkotásával ismerkedhetünk meg.
Bozsik Yvette - Christoph Willibald Gluck: Orfeusz és Euridiké táncjáték (részlet)
Koreográfus: Bozsik Yvette
Koreográfusasszisztens: Székely Szilveszter
Jelmeztervező: Bozóki Mara
Látványtervező: Pető József
Film: Iványi Marcell, Becsey Kristóf
Kreatív producer: Iványi Marcell
A mű az élet, a halál, a szerelem, a kitartás és a hit nagy kérdéseit boncolgatja, az egyén felelőssége szempontjából. Az adott szó, a fogadalom, az önmagunkhoz való hűség, a vállalásaink melletti kiállás, és azok minden nehézségeken át történő képviselete, a remény példázata.
Az Orfeusz és Euridikét Bozsik Yvette két nagy példaképe is színpadra vitte, így ez a koreográfiája előttük is tisztelgés: Pina Bausch és Mary Wigman munkássága előtti meghajlás és emlékezés.
Budapest Táncszínház: SEC
Koreográfus: Zachár Lóránd
A lélek szerepében: Vattai Dzsenifer
A test szerepében: Sághy Alexandra
Születés és halál misztériuma örökös és megválaszolatlan kérdéseket vet fel bennünk. Már fogantatásunk pillanatában részesei vagyunk a halálnak, az idő kikerülhetetlen örvényében süppedve végzetünk felé. Normális körülmények között nincs indok, ami megmagyarázhatja, vagy akarat, amely befolyásolhatja ezeket a folyamatokat. Életünkről és halálunkról nem mi döntünk.
Létezhet tehát egy hatalmas tudat-halmaz, egy végtelen gondolat, amely az általa kreált világban organizálja egyéni létünk fizikai szükségét vagy szükségtelenségét. Számunkra, emberi lények számára egy felfoghatatlanul óriás intelligencia töredékei lehetünk, gondolatszállítók, akik újabb és újabb tapasztalatokkal tágítják az Univerzum határait.
Fizikai létünk végén lepereg előttünk életünk filmje. Teremtőnk, az óriástudat számára talán ez az a pillanat, ami igazán fontos, mert ekkor, végső gondolatunk utolsó szikrájaként lövelljük felé egy egész élet tapasztalatait.
Magyar Nemzeti Balett előadása
A(z) Magyar Állami Operaház előadása
Hozzászólások