Jordán Tamás igazgató és társulata nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy színpadi jelenetek segítségével mutassa be és tegye vonzóvá azokat a szakmákat, amelyekben már jelenleg is jelentős a szakemberhiány, és a felmérések szerint a jövőben sem remélhető, hogy elegendő lesz a felvételre jelentkezők száma. Mert a színház a maga nyelvén mindenhez hozzá tud szólni! Az élet minden területe tálcán kínálja az eljátszható szituációkat. A szakmákhoz kapcsolódóan, íme, egy példa a sok közül: ha egy színész a hegesztéssel találja szembe magát, és át kell élnie azt a lelkiállapotot, amit egy 14 éves, pályaválasztás előtt álló tanuló érez, máris beindul a képzelet gépezete. A fiú farkasszemet néz a tangéppel, a hegesztést modellizáló komputerrel, s megszólíthatja a készüléket, kérdezgetheti. Amaz pedig a színház szabályai szerint természetesen választ is ad. Kapcsolatba kerülnek egymással, az oktató gép tanácsokat ad, dicsér vagy korhol; a tanuló szeretheti és haragudhat rá. Kölcsönös lesz a rokonszenv, barátságot kötnek. Aztán feltűnik egy helyes kislány. A fiú vagánykodik frissen szerzett tudásával. Hódítani akar vele. Persze az ismeretei még a nullával egyenlők. De a gép súg, segít, mert drukkol a fiúnak. Közben mi nézők megismerkedünk a hegesztés alapvető ismérveivel és talán egy kicsit meg is szeretjük a jószerivel még ismeretlen szakmát. És természetesen a kislány meg van hódítva. Gondoljunk csak bele, hány és hány ilyen szituációs játék lehetséges... Az ezekre alapuló rendhagyó színházi előadás kiemelten kezeli a pályairányítást, pályaorientációt, hogy a fiatal a pályán is maradjon. A népszerűsítésre szoruló szakmák kiválasztásánál a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság ajánlását vettük figyelembe.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások