"Új formák kellenek" - mondja a lázadó fiatal író, Kosztya Trepljov a Sirály első felvonásában - majd a negyedik felvonásra rájön: "Mindegy, hogy új, vagy régi forma...". Nagyjából ezt az utat járta végig a Krétakör társulata is a Sirállyal való munka során, amíg eljutott egy olyan minimálisra redukált formavilághoz, amelyben szinte semmi sincs, csak néhány színész: emberek, akik élnek, szeretnek, szerepet játszanak, hazudnak maguknak és hagyják, hogy hazudjanak nekik, boldogságra, szerelemre, sikerre vágynak - és semmi se várja őket, csak az elkerülhetetlen kudarc.
2004 - POSZT: Legjobb előadás és a közönség zsűri díja
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások