Párkák

opera, 2 felvonás, magyar, 2010.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

"Úgy gondoltuk, hogy a meseopera a legjobb választás a gyerekek színházba vonzására. Sajnos elég költséges és komplikált műfaj, de szerencsére a Bárkán kaptunk annyi bizalmat, hogy próbát tehessünk ezzel az egésszel - igényes, de szórakoztató, a gyerekek fantáziáját igénybe vevő, nekik mindenféle megjegyezhető, később idézhető dallamot felajánló zenét készítsünk. A témát a görög/római mitológiából vesszük. Nem is annyira a tanító/nevelő szándékot tartottuk szem előtt, nem gondoltuk, hogy az előadásnak át kéne vennie a rendhagyó irodalomtörténet-óra szerepét, inkább azért örültünk meg ennek a találatnak, mert e mitologikus szereplők jellemvonásainak megértése, az egyes (esetlegesen kreált) szituációkban való viselkedésük, reakciójuk ábrázolása olyan ismeretekkel ruházza föl a fiatal nézőt, aminek bármikor hasznát veheti később - az esszenciális téma nagyon is alkalmas erre. Jól látszik, ki szerelmes, ki öntelt, ki irigy, ki odaadó, ki ostoba - és aztán mi történik vele, merre változik.

De elsősorban azért örülünk annak, hogy ezen dolgozhatunk, mert úgy emlékszünk, hogy ez jó volt - egyszerű dolgok ezek. Hogy szerettünk mesét hallgatni, amikor kicsik voltunk, hogy szerettünk zenét hallgatni és később egymásnak visszaénekelni azt, hogy szerettünk operába járni (volt bérletünk!), mert elvarázsolt minket a nagy zenekar és a látvány, az énekesek hangja. Szerettük a színházszagot és izgultunk a nézőtér sötétjében, hogy mi lesz a vége. Hogy hónapokig tárgyaltuk, amikor bemehettünk a zenészekhez hátra, és megnézegethettük, miben mesterkednek. Ezt az előadást zeneszerető emberek készítik, akik mind elég fiatalok, és úgy emlékeznek, hogy ezt a zeneszeretetet gyerekkorukból hozzák magukkal - és az operában halmozták fel. Drukkolunk, hogy a mostani gyerekek is kapjanak ilyesmit - hogy együtt fognak izgulni velünk, hogy vajon a hatalmaskodó, az ember sorsára fittyet hányó istenségek mesterkedései közepette megtalálja-e a szép Grüllé a boldogságot."

A(z) Bárka Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. december 17., Bárka Színház

Stáblista

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2010 dec. 21. - 13:27:56 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu---------------------- PÁRKÁK -------------------------- Göttinger Pál -------------------- Bárka Színház-------------- Felfújt csuzda, mászóka, pörgõk, forgók, al- és felvilági játszótér: Csík György díszlete virgonc színességével már az elsõ pillanatban megteremti az oldott hangulatot. A vörös séf-libériába bújtatott, egyáltalán nem félelmetes Hádész Henrik: Gados Béla ármányosan kevergeti a kannibál-levest, a három párka heves békétlenkedés közben nyirbálja életünk fonalát. Rugalmas eleganciával szökken a színre Seress Zoltán, káprázatos mozgása hatványozza éneklését, mellyel Dinyés Dániel "Nõ,nõ,nõ" songját a toplisták élére lendíti. Szabó Borbála tömény meseszövése, ötletes fordulatai a vágyott kihívást jelentik a kitûnõen rendezõ Göttinger Pál-nak. Ütnek a dalszövegek, csattanósak a poénok, sûrû a tempó, szédítõ a forgatag. Az együttes elképesztõ lendülettel játszik, a legapróbb mozzanat, a legkisebb gesztus is a helyén van, Katona Gábor invenciózus koreográfiájának fokozott igényeit is teljesíti. Villanásnyi jelenetek élezik a feszültséget, a mindent átszövõ zene adekvátan szervül a koncentrált cselekménybe. Tangó, fox-trott, swing vagy keringõ: Dinyés Dániel bámulatos könnyedséggel hajózik a stílusok óceánján, kompozíciós képességeinek jellemzésére elég egy példa: ahogy Grüllé földi és Haplusz kánonja, földi halandók megjelenésével többszólamúvá dúsul, majd az isteni belépésekkel okeghemi multiplicitásban teljesedik ki. Kálid Artúr vadul meresztgeti tõrét és szemeit Kovalcsik Anikó batman-szármyaiban, lányos bájait szõke parókája, gengszter-szemüvege sem rejti, Telekes Péter a nárcizmus kórképét, késõbb a gyermeki csalódottságot rajzolja meg hitelesen. Szorcsik Kriszta kései feltûnése csak igazságosztó szerepre ad lehetõséget, Varjú Olga, az emberbarátság oldalán megpróbál ellensúlyt képezni a gonosz erõkkel szemben, de a végzetességében kéjelgõ Spolarics Andreá-t csak a bécsi walzer 3/4-e képes megfékezni. A komikum tobzódása közben átszellemült szépségû Varga Anikó és Ilyés Róbert poétikus egymásba simulása a földi-égi szférák határán, hasonlóan katartikus a széplány visszaváltozásával beteljesülõ Philemon és Baucis konstelláció. Az énekben-játékban egyaránt jeleskedõ Réti Adrienn és a visszafogott pantomimjével remeklõ Kardos Róbert kettõse, a fiatalos tobzódás kavalkádjában, megható kontrasztként jeleníti meg a kortalan érzelmek szépségét. Göttinger Pál, mélymuzikális attitûdjébõl fakadó ritmusérzékkel alkotja meg a meseopera arányos szerkezetét, kimunkált ötletekkel gazdagítja, az egységes összmunka erejével teljesíti ki a pompás textus lehetõségeit. A zenés darabok rajongói máris átköltözhetnek a Bárká-ba, a gyermekek pedig örömmel dúskálhatnak a táncok, a zene, a humor és a játékosság Szín-Házi özönében.