Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Oidipus király

tragédia, magyar, 2009.

Értékelés:

3 szavazatból

Szerinted?

2 hozzászólás

"Senki hát halandó embert, ki e Földön várja még
végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete
kikötőjét el nem érte bánat nélkül; biztosan." (ford.: Babits Mihály)

Az "Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története, a legelső "krimi" a világirodalomban.

A(z) Csiky Gergely Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2009. december 12., Csiky Gergely Színház

Stáblista

Szereplők

Kocsis Pál

Oidipusz

Znamenák István

Kreón

Kovács Zsolt

Teiresziasz

Csapó Virág

Iokaszté

Szula László

Hírnök

Kelemen József

Pásztor

Gyuricza István

Karvezető

Csonka Ibolya

Horváth Zita

Sárközi-Nagy Ilona

Tóth Eleonóra

Némedi Árpád

Nyári Oszkár

Sarkadi Kiss János

Serf Egyed

Kar

Alkotók

író: Szophoklész
átdolgozta: Jon Fosse
fordító: Krisár Csilla Mária
rendező: Rusznyák Gábor
díszlet: Fodor Viola
jelmez: Remete Kriszta
zene: Rozs Tamás
súgó: Csordás Bernadett
ügyelő: Bors Gyula
segédrendező: Hatvani Mónika

Hozzászólások

10/10

nem tetszett véletlenül megfeledkezni a díszlettervezõrõl, aki ezt az egész látványt megálmodta? s mellesleg az év legjobb díszletére is jelölték ezzel.
i29

Válasz

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu---------------------- OIDIPUS KIRÁLY ------- Rusznyák Gábor ------ Kaposvári Csiky Gergely Színház-------------- Jon Fosse maiabbá szikárította a Krisár Csilla Mária fordításában megszólaló veretes szöveget, de revelációvá a klasszikus sorokat bevezetõ, kísérõ, ellenpontozó hangzó anyag teszi. No-színházi, a semmibe haló fapergetések, réztányér, csengettyû, "edényben egy szál fuvola", - zörejek , sóhajok, zümmögések, hangszer-sikolyok: Rozs Tamás kongeniális zenéje a kortárs ütõ-arzenál és az emberi hangképzés teljes spektrumát használja. Minden szó, mnden mondat tovább fûzõdik aprólékosan kidolgozott, gondosan felépített akusztikus univerzumában. A királyi jogarként szolgáló lábszárcsont, felfüggesztve szûkülõ körökkel közelíti a szintén lengõ gongot, találkozásuk az irányított véletlen végzetes lélekharangjaként kondulva vetíti elõre a tragédiát. /Vidovszky Autokoncertje nem volt hiába.../ A hangszereket, a kórus, néha csak egyszavas reagálását, fantasztikus együttmûködéssel olyan nagyszerû színészek szólaltatják meg, mint Némedi Árpád, vagy Sarkadi Kiss János, példásan igazolva, hogy nem a szöveg hossza méri a színészi nagyságot. A színtér árkában a népet képviselve, Nyári Oszkár, Tóth Eleonóra, Serf Egyed mutat hasonló minõséget, fölöttük magasodik a Kórusvezetõ Gyuricza István gigantikus sziluettje. Az õ felerõsített torokhangjai szinte a tudatalatti mélységekbõl reccsennek fel, komor keretbe szorítva a kikerülhetetlen fátum beteljesülését. Rusznyák Gábor a viszonyulások, a gesztusrendszerek, a térbeli mozgások és az ereszkedõ, sûllyedõ attributumok arányos kihasználásával teremti meg a tragédia idõbeli egységét. Aktualizálás, belemagyarázás helyett Szophoklész idõt állóbb igazságait bontja ki, egyértelmûvé téve a bûn és a bûntelen vétek különbségét. Nem riad vissza a szó szerinti megfeleltetéstõl: Csapó Virág Iokaszté-jét lábánál fogva akasztja fel, Oidipus majd' a földhöz vágja a balsorsot jósló Teiresziászt, de lényegében mindvégig a stilizáció kiérlelt eszközeivel él. Kocsis Pál robusztus belsõ energiákkal jeleníti meg a thébai királyt, lenyûgözõ a hitetlen felismerés perceiben, fehérizzású deklamációval hitelesíti a drámai csúcspontot. Alakítása töretlen egységben rajzolja meg az isteni koncepciós per vétlen áldozatát, akire úgy vet árnyat a leselkedõ balsors, ahogy bármelyikünket fenyegethet. A Hírnök Szula László jelenetében beindul konfliktus, amely a Pásztorral folytatott dialógusban kulminál. A király és Kelemen József vad iramban kergetõzik a tenyérnyi párkányon, végül egymásnak feszül a két homlok és már az önvakítás sem ígér feloldást. A kaposváriak nagyszerû együttese összjátékból most is fényesen vizsgázik, Rusznyák Gábor és Rozs Tamás alkotását teljes joggal nevezhetnénk Oidipus-oratórium-nak.

Válasz