A két mű önmagában is erőteljes hatással volt korára. Az egyik több generációnak adott útmutatást a 20. századi magyar történelem mai napig vissza-visszatérő tragikus fordulatairól, míg a másik egyetemesen szól az emberi tartásról, életszeretetről egy embertelen, önmagából kifordult világban. A Bori notesz Radnóti Miklósnak a szerbiai munkatáborban és az erőltetett menet során írt utolsó tíz versét tartalmazza. A füzet, amelyben a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet és a Razglednicák is megtalálható, megdöbbentő mementó. S nem pusztán azért, mert a Radnóti holttestét is rejtő tömegsírból került elő, hanem azért is, mert az írások tanúsítják, hogy alkotójuk még a legkegyetlenebb körülmények között is képes volt ember és költő maradni.
Radnóti verseinek különös fénytörést ad a párhuzamosan elhangzó Szilágyi György szöveg. A Hanyas vagy című monológ először 1976. december 3-án hangzott el a Kossuth Rádióban, Kálmán György előadásában. A történelmi-személyes leltárként is értelmezhető szöveg erőteljes hatást váltott ki a hallgatókból, rávilágítva hogy minden nemzedéknek személyre szabott sorsa van. "Tengernyi levél érkezett a címemre, a rádióba. Majdnem mindegyik úgy kezdődött, hogy én ugyan nem vagyok '28-as, én ugyan '18-as vagyok, '26-os vagyok, '31-es vagyok, de Ön voltaképpen az én életemet írta meg. Ugyanis ez egy asszociációs láncot indított el mindenkinek a fejében, mert voltaképpen ez nemcsak a '28-asok élete, hanem nagyon sok korosztályé. Ez volt minden levélben: mintha rólam írta volna.'' mesélte Szilágyi György egy 2004-es interjúban. A később kiadott hanglemez pedig a világ minden tájára eljutott, ugyanis az emigrációban élő magyarságnak sokan ezt küldték ajándékként itthonról.
Az előadás rendezője, Dégi János egy váratlan fordulattal zárja a monodrámát. Egy dallal, amiről kiderül, szintén illik az addig elhangzottakhoz. "Csak egy nap a világ csak egyetlenegy perc az életünk. Ki tudja mi vár ránk? Ki tudja, holnap mire ébredünk?"
A(z) Mozsár Műhely előadása
Hozzászólások