Minden jó, ha vége jó

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

Shakespeare a Minden jó ha vége jó színművének ötletét, ezt a magával ragadó, meglepetésekkel teli szerelmi történetet Boccaccio Dekameronjából merítette. Heléna de Narbon, a néhai Roussillon gróf híres orvosának lánya meggyógyítja Franciaország királyát halálos betegségéből, amiért cserébe azt kéri a királytól, hogy házasítsa össze Bertram Roussillonnal, akibe eddig titokban volt szerelmes. A fiú engedelmeskedik a király parancsának és feleségül veszi a lányt, de az esküvő után azonnal Firenzébe menekül. Heléna utána indul és még a lehetetlenre is vállalkozik, hogy elnyerje szerelmét. Heléna varázsosan szép, tanult, tudatos lány, aki világosan látja merész vállalkozása kockázatait, mégsem hátrál meg. A darab elejétől a végéig övé rokonszenvünk. Mire képes a női elszántság, ha a szerelem a tét? Mire juthat egy fiatal lány, aki pusztán tudással, tehetséggel és elszántsággal indul a világ ellen? Kinek a megbecsülését tudja megszerezni? És hogyan reagál a világ a csodákra? És mi az igazi csoda? Különös szépségek és nyugtalanító igazságok tárulnak fel ebben a páratlan szépségű Shakespeare darabban.
Shakespeare színművét a Vígszínház 1979-ben játszotta utoljára. A darab rendezője akkor is Valló Péter volt, aki most egy új generáció: Tornyi Ildikó, Szőcs Artur, Tordy Géza, Pindroch Csaba, Igó Éva, Vallai Péter, Borbiczki Ferenc, Venczel Vera, Zeck Julianna, Gyuriska János, Csőre Gábor, Oberfrank Pál és Telekes Péter tolmácsolásában meséli el ezt a különös történetet.

A(z) Vígszínház előadása

Stáblista

Értékelés:

1 szavazatból