"Rám mindig számíthat, ugye tudja? Éva elhallgatott, és amikor felnézett Domos látta, hogy könnyes a szeme, tétovázott, de az utolsó pillanatban megölelte. A nő már majdnem lehajtotta a fejét, és akkor olyan lett volna az ölelés, ahogyan az apa karolja át a lányát. Így meg éppen valódi lett, érezte az arcán Éva könnyeit, hogy milyen finom, illatos a bőre, a haja."
( Részlet Grecsó Krisztián, Mellettem elférsz című könyvéből )
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások