Mellékhatások

színmű, 2 felvonás, 80 perc, magyar, 2011.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Woody Allenről mindenkinek a neurotikus értelmiségi, a kicsi, szemüveges, New York-i entellektüel jut az eszébe, aki több időt tölt a pszichológusánál, mint partnerével, szüleivel vagy a munkahelyén. Azoknak, akik a figura mögé próbálnak látni elsősorban a sikerfilmek (Annie Hall, a Hanna és nővérei, Fogd a pénzt és fuss! stb.) rendezője jut eszébe. Pedig Allen nem csupán elsőrangú forgatókönyvíró, rendező és összetéveszthetetlenül egyedi színész, hanem színpadi szerzőként és négy kispróza kötetével pedig novellaíróként irodalmi babérokra is tör. A kisprózákban némileg átöltöztetve ugyan, de ugyanazokat az elemeket fedezhetjük fel, mint az Allen-filmekben: az értelmiségi, finom szellemeskedést, a néhol brutálisan abszurd poénokat, a mindent a szatíra görbe tükrén át szemlélő életfelfogást. De vajon még ma is érvényesek-e, hatnak-e ezek az Allen művészetének esszenciáját egybesűrítő novellák?

"A Prométeusz egy "nagy, széles vásznú eposz" volt, ha a megfogalmazását, ritmusát, vagy úgy általában az egésznek a világát nézem. A Mellékhatások sokkal intimebb lesz. Zárt, apró, egymás után következő történetekből áll össze az egész. Lényegesen különbözik a két előadás, a Mellékhatásokban sokkal dominánsabb, markánsabb közlési forma a szöveg, mint a mozgás. Az előadás nyelvezete mai, de a hétköznapok pillanati néha átmennek egy groteszk, szürreális megjelenési formába." - vallja a rendező az előadás kapcsán.

A(z) Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások