Lila ákác

előadás, 2 felvonás, magyar, 2011.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Csacsinszky Pali a boldogságot, az eszményi nőt keresi - ajzottan, naivan, boldogtalanul. A boldogságot keresi - és csacsi módon nem veszi észre, hogy ott hever a lába előtt. Ám mire felvenné - a boldogság már el is illant. És vele együtt az ifjúság.
A Lila ákác fájdalmasan mulatságos visszaemlékezés az első szerelemre. Az első szerelemre, ami egy bohókás, játékos, szertelen, csupa élet, csupa kacagás fiatal lány képében érkezik Pali életébe. Pali azonban nem tudja értékelni azt, amiért nem küzdött meg, aminek semmi köze az általa elképzelt regényes, idealizált kapcsolathoz. A Lila ákác épp ezért visszaemlékezés az első, keserű csalódásokra is. A csalódásra az eszményi nőben, csalódásra önmagunkban. A Lila ákác majd százéves története sok könnyet és még több kacagást ígér - és szembesülést fiatalkori önmagunkkal.

A(z) Jászai Mari Színház, Népház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások

1/10
borówka 2011 okt. 22. - 01:00:55 1/10
Sajnálom, hogy nem lehet 0 pontot adni. Rég éreztem magam ennyire rosszul színházban. Elismerem, nem könnyû Lila ákácot bemutatni, mert mindenkiben elõjönnek a nosztalgikus filmemlékek, esetleg 1-1 olyan színházi elõadás, amely mai napig etalon, mint az 1980-as miskolci, Igó Évával, mint Tóth Manci, aki ott volt, nem felejti el. De ha nyitottan is állok hozzá, sajnálom, de elfogadhatatlan, amit ma este láttam. Keresem a színlapon a dramaturg nevét, nem találom. Ugyan ki írt ennyit hozzá Szép Ernõ mûvéhez? Mert olvastam a mûvet, nem is egyszer, láttam is, de ilyen szövegekkel ma találkoztam elõször. Ez még nem lenne gond, de ami itt ma este volt, az minden toleranciát kimerít. ilyen színháznak nemhogy csökkentett támogatást, 10 fillért nem szabad adni, utcára kiszórt pénz. Nagyon kínos volt ez az egész este, mentségére szóljon, hogy láttam már ettõl gyengébb Lila ákác elõadást is, így akkor valóban jár az 1 pont! :-) Csalódás volt Guelmino Sándor rendezése is, tehetséges embernek gondolom (A szecsuáni jóember, Hullámtörés, csak amit az utóbbi idõben láttam tõle) ez a ma este ízléstelen volt. Kínos, nagyon. Köszönet és tisztelet a mûvészeknek, nem irigylésre méltó a helyzetük, egy ilyen produkcióban, üres nézõtér elõtt.