Kékszakáll

nagyoperett, magyar, 2009.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Carpe diem! - szakaszd le minden napnak a virágát. Pezsgő és parfüm az ő zenéjének éltetője. Csillogó női szemek, hódító mosolyok, panaszkodó Ámor és epedés. Szerelem, amely inkább boldogító, mint boldogtalan. És mégis - a kitűnő férj és családapa hírében álló Jacques Offenbach (1819-1880), a Kékszakáll című vígoperájában messzire kalandozott a párkapcsolatok polgári normáitól.
Hőse talányos természetű lény. Megnyilatkozásaiban az önsajnálat és a küldetéstudat, az erotikus tettvágy és a gyilkos szándék között ingadozik. Nem csak gazdagságánál fogva teheti meg, hogy folyamatosan újranősül, hanem személyiségének vonzereje által is: karizmatikus lény, akinek közelségében a hazugság hirtelen igazra fordul, aki jelenlétével őszinteségre bírja környezetét. A feleségeit eltüntető lovag történetében felismerhetők ugyan kora, a második császárság jól ismert francia figurái - ebben a tekintetben kétségkívül társadalmi paródia: senki sem az, akinek mondja magát; egy hazug és álszent világban mindenki eltéved, hacsak a látszatot nem fogadja el úgy, ahogy van: a botrány végére maga a botrányhős tűnik a legártatlanabb figurának -, ám a mai néző figyelme nem a múltra tapad. A finom ének - és zenekari hatások, a humoros és burleszk ötletek egész tárháza Offenbach zenéje. Erre vagyunk igazán fogékonyak.

Egy csodálatos ember. Gyermekként kitűnően játszik hegedűn, feltűnést kelt csellójátékával, és elsajátítja a zongora technikáját is. Tizenkét esztendős, amikor mint gordonkás valósággal lázba hozza Köln zeneértő publikumát. A legérdekesebb jelenségek egyike a XIX. századi zene egén. Színpadi szerzői karrierje 1850-ben kezdődik, amikor a francia nemzeti színház, a Théâtre Français karmestereként úgynevezett közzenéket (a felvonások közötti szünetet kitöltő futamok) ír. Öt évre rá átveszi a ChampsÉlysées- n lévő Bouffes Parisiens színházat, ahonnan elindul diadalai sorozata. Huszonöt év alatt mintegy száz apróbb és nagyobb művet komponált - valamennyit a népszerűség jegyében. Buffo-operái közül a következők aratták a legnagyobb sikert: A szép Heléna, Orpheus az alvilágban, Kékszakáll, Párizsi élet, A gerolsteini nagyhercegnő és a Madam Favard.

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. szeptember 18., Csokonai Színház

Stáblista

Szereplők

Őfelsége (Bobeche, a király)
Oscar gróf (a király főudvarmestere)
Clémentine (a királynő, Bobeche felesége)
Popolani alkimista (Kékszakáll szolgálatában)
Boulotte (parasztlány)
Hermia hercegnő (a király lánya)
Fleurette (parasztlány az első felvonásban)
Héloise
Éléonore

Hozzászólások