Kalocsa

dráma, magyar, 2010.

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

A Kalocsa című verses dráma a Vígszínház felkérésére született. Erdős Virág fiatal költőnő legújabb darabjának csillogó humora, szellemes költői nyelvezete és témaválasztása is egyedülálló a kortárs magyar színházi palettán.

A Kalocsa elnevezés az alföldi várost, a hírhedt börtönt és a nemrég felfedezett kisbolygót is eszünkbe juttatja. Nem is járunk messze az igazságtól, feltéve, ha létezik igazság.

Van egy tuti tippem,
íme:
Kalocsa
a darab címe.
Nem az a kimondott
Hamlet,
inkább egy bús,
őszi pamflet,
komoly is, meg vicces is,
(mert vannak benne viccek is),
meg cselszövés, meg vér, meg bosszú,
ráadásul nem is
hosszú...

Ne várd meg az évad végét,
kapcsold ki gyorsan a
tévét:
várunk príma szerepekkel,
fülig érő
szeretettel...

Jól hangzik, nem?
Ja, még annyi:
rendezője
Néder Panni

A(z) Vígszínház előadása

Bemutató időpontja:

2010. október 10., Vígszínház

Stáblista

Hozzászólások

9/10
FElepHánt 2010 okt. 21. - 14:33:27 9/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál-------- www.toptipp.hu------------ KALOCSA -------- Néder Panni ------ LÁNG ANNAMÁRIA--------- Vígszínház ----- A tavaly õszi felolvasó-színházi bemutatkozás nem sok jót ígért, de Láng Annamária bekerülése a reveláció irányába lendítette a produkciót. Erdõs Virág extrém abszurdjai eddig inkább olvasmányélményként kápráztattak el, csak Felhõfi-Kiss László /Mara halála/ és a Madame Poe Göttinger Pál rendezésében találta meg a textushoz illõ színpadi nyelvet. Különösen a verses ufo-szövegekben, Néder Panni nem tudja hatásosan tálalni a poénokat, így az Erdõs-i szóVirágok legfeljebb a viccelõdés szintjét ütik meg. Józan László érett alázattal birkózik hálátlan rezonõri szerepével, bizonyára jobban örülne egy gazdagabban megrajzolt karakternek. A köznapi dialógusok jobban sikerülnek, Hullan Zsuzsa a középkorú munkatárs, Tarr Judit egy alnéni ápolónõ groteszkjét mutatja be, elementárisan merev Majsai-Nyilas Tünde dermedten értetlen kismamája. Az igazi hangvételt két színész találja el, alkotó munkájuk révén érvényesül Erdõs Virág sajátosan egyedi, kulisszaszaggató különcsége. Epres Attila kiégett lelkû robotmenedzsere, öltözékének színdinamikai tökéletességével ellentétben, a káosz kétségbeesetten kapaszkodó kórképét állítja elénk. Megtudva felesége halálhírét, félelmetes kitörésben emberségének utolsó morzsáit szórja elénk, a megtalált boldogságban már csak tetszhalott bénasággal vegetál. Kamaszhangú diáklány, rácsodálkozó kíváncsiság, felháborodott kiborulás: Láng Annamária már belépõjekor megfog ellenállhatatlan szuggesztivitásával, melyben a szikrázó lendületet kifinomult arányosság tartja kordában. Az összekucorodott várakozás reménykedése, a célok nyílt vállalása más-más oldaláról világítja meg alakját, a sokszínû alakítás újabb fénypontja a csecsemõjét jelképezõ piros párna ölelgetése, az anyjának beszámoló csendes távbeszéd. "Abortusz" vagy "Janika?" Gyûlöletes kölönc vagy drága kisbaba? Félelmetes érzékenységgel egyensúlyoz a veszett váltások késpengéjén, a lélek legsötétebb mélységeibõl hívva elõ a démoni indulatokat. Fantasztikus alakításában nemcsak összegzõdik eddigi pályafutása: a Liliom poétikus Julikája, Abigél a Szálemi boszorkányokból, a Siráj Nyinája, de olyan minõségi változás is bizonyítást nyer, amely teljességében mutatja meg a kimunkált tehetséget és szédületes lehetõségek jövõbeli útját jelöli ki. Piroscsizmás léptei megrengetik az avítt kulisszákat, a független színház betette lábát Fellner és Helmer kõfalai közé. Ha csak ennyit köszönhetnénk a debütáló Néder Panni, még egyetemi hallgató rendezõnek, akkor is a legnagyobb dicséretet érdemelné.