Az Artus - Goda Gábor társulata új bemutatójában e történet nyomán jár körül alapkérdéseket. "Mikor gondoljuk, hogy jó és kész valami, amit létrehoz(t)unk? Mi a helyzet saját, többször száz napos életünkkel, amit folyamatosan teremtünk? Mi ez a görcsös késztetés, hogy folyamatosan minősítsük, bíráljuk, megítéljük magunkat? És ki a megrendelő? Kinek az elvárásai szerint éljük életünket, festjük meg pillanatainkat?" (G. G.)
Minden mozdulat teremt valamit, de egyben valami korábbit el is tüntet. Minden pillanat, minden teremtő mozdulat egy újabb reggel, melyre a Kakas emlékeztet. A mű mozgásanyagában megtalálhatók a festés gesztusjegyei, a kínai Shen Dao botgyakorlatok, melyek aztán az alkotó táncosok személyes gesztusaiban összegződnek. A koreográfia részben ismétlésre, a gyakorlás nemesítő, embert formáló lényegére épül, ahol nem a végső produktum, hanem az oda vezető út, illetve az úton levés minősége válik tartalommá.
A(z) Artus előadása
Hozzászólások