Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Irma, te édes

zenés komédia, magyar, 2014.

+ 7 kép

+ 11 kép

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket. Hol itt a hiba? Nos, ott, hogy Irma utcalány, Nestor pedig - érthető módon - halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Hogy kiiktassa életükből a többi férfit, Nestor végzetes lépésre szánja el magát, nem is sejtve, hogy a bonyodalmak egész láncolatát indítja el ezzel. Szövetségesekre talál egy bártulajdonos nő személyében és egy ügyetlen tolvajbandában; viszont szembe találja magát a hivatali bürokrácia értetlenkedésével és az igazságszolgáltatás ostobaságával. Amíg a történet bájos tündérmeséből abszurd komédiába fordul, Nestor és Irma élete - ha akarják, ha nem - végérvényesen közös útra terelődik. A felhőtlen szórakozást ígérő zenés vígjátékból a hatvanas években film is készült, Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével.

A(z) Pinceszínház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2014. május 9., Pinceszínház

Stáblista

Szereplők

Balázsovits Edit

Józan László

Tóth Enikő

Ozsgyáni Mihály

Hajnal János

Szűcs Péter Pál

Alkotók

szerző: Alexander Breffort Marguerite Monnot
fordító: Mágori Erzsébet Ungvári Tamás
versek: Blum Tamás
szövegkönyv: Góczán Judit Dicső Dániel
rendező: Dicső Dániel
díszlet: Bánki Róza Dicső Dániel
jelmez: Bánki Róza
zenei vezető: Kéménczy Antal
korrepetitor: Mihalics János
koreográfus: Sebestyén Csaba
dramaturg: Góczán Judit
kellékes: Rácz Nóra
ügyelő: Rácz Nóra
súgó: Rácz Nóra
rendezőasszisztens: Zakar Ági

Hozzászólások

8/10

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu
IRMA TE ÉDES Dicsõ Dániel Pinceszínház
Régmúlt idõkben tucatnyi zenész, tucatnyi színész, párizsi díszlet és az énekbeli hiányosságok mikroportálása kellett a hírneves Monnot melódiáival spékelt bulvárdarab színreviteléhez. Dicsõ Dániel jól átgondolt koncepciójához elég néhány trepni, egy pianinó, mutatós ruhák és félstábnyi, nagyszerû színészcsapat. Mindez magától értetõdõ, ha a kalpagokat, jelmezeket Bánki Róza, az apró teret invenciózusan tágító koreográfiát pedig Sebestyén
Csaba jegyzi. Bizony, a lehetõségek szûkítettek, ám ezt egy pillanatig sem érezzük, a koncentráltság kikényszeríti az élvezetesen egészséges lendületet.
Tóth Enikõ, mint bártulajdonos Joséphine együttérzõ narrátorként tagolja a cselekményt,
titkos elõélete azonban ügyvédi, szülésznõi ténykedését is lehetõvé teszi. Biztos pillére a produkciónak, alakítását érett sanzonja koronázza meg. Balázsovits Edit derekasan helytáll, cserfesen csacska, üdén mozgékony, érthetõvé teszi az egyszemélyes alterego elementáris vágyait.
A zenész-vénájú bandatagok több karakterben is triplázódnak, Hajnal János rabló-pandúrként rendõr, majd útonálló, Ozsgyáni Mihály gengsztermúltját adószedõként, ügyészként kamatoztatja. Szûcs Péter Pál enyveskezû elõéletét pompás bíróportréja feledteti, közben társaival együtt a Kéménczy Antal - Mihalics János képviselte kísérõzenébe is besegít: briliáns gitárfutamokkal, perui hevületû ritmusokkal izzítja a hangulatot.
A görgõs padocska hol bírói pulpitus, hol óceánjáró kenu, a filmszerûen pergõ képek cikázó elevenséggel váltakoznak. Dicsõ Dániel rendezése avatott kézzel fogja össze az ötlet-
áradatot, értelmezése letisztult rendet vág a jól poentírozott szituációkban, pontosan illeszkedik az ének és a tánc.
Énhasadt személyiségében Józan László könnyed eleganciával találja meg Nesztor, a szerelmes ifjonc és Oszkár, az alibi-bácsi külsõ és belsõ jellegzetességeit, gesztusban, hangban, mimikában biztosan rajzol, éneke átérzetten muzikális, frenetikus mozgása lenyûgözõ. Színpadi élete, halála, feltámadása egyaránt energikus emblémája a közvetlen humorával, életszeretetével franciás derût sugárzó elõadásnak.

Válasz