Életünket az alvás és az ébrenlét szakaszolja, finom egyensúlyt teremtve a racionális és az irracionális, a materiális és a spirituális világ között. Ha ez az egyensúly felbomlik, elmosódnak a határok, és a való világ álomszerűnek, az álomvilág valóságosnak tűnik. Az álmatlanságban szenvedők máshogy érzékelik önmagukat is, szinte elidegenednek saját valóságuktól, mint az álomban: rálátnak önmagukra. Tetteik már nem a sajátjaik, gondolataik feloldódnak a végtelenségben. Talán ez az ember ősi létezése, talán épp ez nyitja meg a kapukat, hogy jobban megismerjük, kik vagyunk valójában és mi a helyünk a kozmoszban.
Alexander Bălănescu igazi "globális" gyökerű művész, Romániában született 1954-ben, Londonban és New Yorkban tanult, együtt dolgozott a legjelentősebb kortárs zeneszerzőkkel, zenéjében a kelet-európai gyökerek éppúgy megtalálhatók, mint az arab, spanyol, délvidéki, ír és egyéb népzenék. Számos koreográfussal dolgozott együtt: zenéi képesek önmagukban is történetté válni, a szólóhangszerek és az együttes viszonya, a repetitív elemek és a végtelen dallamok folyamata különlegesen dramatikus hatással bír.
A(z) Szegedi Kortárs Balett előadása
Hozzászólások