Valere Novarinát már ötéves korában lenyűgözte Louis de Funes színpadi játéka. Azóta szüntelenül figyeli a színészeket, érthetetlen útjukat kulisszáktól a színpadig - az újjászületésüket. Louis de Funes itt valamiféle prófétává, színházi Zarathusztrává válik, aki titokzatos kinyilatkoztatásokat tesz a színész művészetéről. Novarina a debreceni Képzeletbeli operettben Mészáros Tiborral játszatta el a végnélküli regényíró virtuóz monológját. Innen jött az ötlet, hogy megrendezze neki a Louis de Funes-t, egy másik szédítő monológot, amely a színész és a közönség közti színpadon játszódik.
IMIGYEN SZÓLA LOUIS DE FUNES---Valere Novarina---Debreceni Csokonai Színház---MITEM
Valere Novarina debreceni Képzeletbeli Operett-jében Mészáros Tibor végenincs dalfûzérben, babérkoszorús szóakrobataként szlalomozott a slágervilág tengerében, majd 214, azaz Kétszáztizennégy keresztnév regiszterének lenyûgözõ eljátszásával még a vájtszemû párizsi Novarina-rajongókat is ámulatba ejtette. Most a színházi fenegyerek rendezõnek a
Színház és a Színész mibenlétérõl vallott gondolatait közli, a legendás Louis de Funes komikus játékának elemzése kapcsán.
Harsány kiáltványban utasítja el a "jelzõözönöket, fallosztoposzokat, kiszóláshegyeket", de elege van a "szótagelharapók, nemzeti kolibrik/!!!/, monotonitásgépek" színészi és a "tézispozõrök, fõátírók, médiaturgok, médiaGógok" rendezõi rémuralmából is. Hihetetlen a lendület, a fantasztikus színészbõl áradó energia, a varázsos szóáradat mágikus erõvel nyûgöz
le. Hangtölcséren át szól, majd mikor a fejére húzza, "csupán néma jelmezének állati nyelvét kell felöltenie", hogy így is "felmutassa a szót!", mely minden díszlet és jelmez nélkül, elképesztõ szuggesztivitással hat a csupasz színpadon.
Valere Novarina és Adelaide Pralon rendezése szikár értelmezéssel, avatott tagolással segíti a monológ feszültségének az utolsó szótagig való fenntartását, Horváth Sándor "színpadmunkás" nemcsak a kellékezésben aktív, elementáris humorú fûrészes átvonulása a háttérben, avagy csodálkozva kérdõ, néma pillantása az egyik szófacsaró jelenetben.
Amúgy komikumban aztán nincs hiány, Mészáros Tibor szócunamiját hajszálpontos ritmusban adagolt poénokkal fûszerezi. Minden gesztusát saját titkos énjébõl építi, õ az a novarinai színész, az "egyetlen, aki arra kárhoztatott, hogy teljes egészével menjen elõre, egyetlen, akinek valamennyi mozdulata a szellembõl ered".
Segítõtársával maga építi be a színpadi ajtó papírablakát, hogy a végkifejletben áttörje és a Louis de Funes bábu társaságában mondja ki: "Állítsátok le a Realista Bolerót!" Majd õ lesz a figura feje, így hatványozva a gyönyörûséges gondolatok erejét . " Az emberek többsége anélkül hal meg, hogy tudná, õ csinálta mindazt, amit látott... A létezõ és a gondolat
egy".
"A színész belsõ kalandor, az egyensúlyvesztés szerelmese" - mondja Novarina, ám ez a merész vállalkozás éppen a tökéletes arányosság, a végletekig precíz kidolgozás, a belsõ erõkkel átlelkesített színészi alkotómunka iskolapéldája. Mészáros Tibor fenomenális monológja kiemelkedõ eseménye a MITEM-nek, meg kell találnia útját további vendégjátékokhoz is.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások