Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Hetedik mennyország

felolvasószínház, 2 felvonás, 160 perc, magyar, 2009.

Értékelés:

3 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A K.V. Társulat kortárs felolvasó színházi sorozatának második előadása ismét egy Cary Churchill mű, ezúttal Göttinger Pál rendezésében.

Az 1979-es Hetedik Mennyország abszurd humorú tragikomédia, amely a szexualitás és a nemi identitás, a nő és a férfi családban betöltött szerepének kérdését két különböző társadalmi közegbe és korszakba helyezve vizsgálja. Az első részben a viktoriánus Angliában vagyunk, ahol egy gyarmati tisztviselő családjának mindennapjait nézzük végig. Folyamatosan kerülnek felszínre a látszólag "mintaszerűen" élő család tagjainak rejtett szexuális vágyai, vonzódásai... A második rész ugyanezeket a kérdéseket a 100 évvel későbbi Angliában vizsgálja újra. Az írói instrukció szerint a szereplők, akik sokszor ugyanazok a karakterek, mint a viktoriánus korban, mindössze 25 évet öregszenek.

A(z) K. V. Társulat előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2009. szeptember 30., K. V. Társulat

Stáblista

Szereplők

Bodor Böbe

Földi Ádám

Pavletits Béla

Ollé Erik

Terhes Sándor

Száger Zsuzsanna

Szoták Andrea

Urbanovits Krisztina

Alkotók

író: Caryl Churchill
fordító: Upor László
versek: Háy János
rendező: Göttinger Pál

Hozzászólások

10/10

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------ toptipp------------------------------- HETEDIK MENNYORSZÁG----- Göttinger Pál----- KV Társulat -- MU- Színház----------- Süppedt klub-hangulat helyett frissen fehér falak, a szabadba táguló ablakok, kétszeresére bõvült tér fogad a megújult MU Színházban. Az utcára, a kerti traktusra egyaránt kilátunk, a kortárs színházra nyitó kitekintés a KV Társulat felolvasó-színházban is fényesen sikerült. Caryl Churchill Kék bögré-je, már a hasonló tavalyi produkcióban a Szívünk csücske lett, a mostani darab még tovább növelte jóhírét. Bizony, száz évvel ezelõtt is voltak problémák a társadalmi és a nemi identitás terén, a teljes abszurditásba fokozódó cselekmény váratlan fordulatokkal, lépésrõl lépésre, egytõl egyig feltárja az angolszász jólneveltség mélyén lappangó szexuális szakadékokat. Csípõs a humor, pompásak a karakterek, meglepett ámulatból zuhanunk tátott szájú bámulatba. Száger Zsuzsanna szerény nevelõnõje lelkében vad vágyak tombolnak, az asszimilált fekete inas, Pavletits Béla urainak szélsõséges parancsait is szemrebbenés nélkül teljesíti, végül mégsem tagadhatja meg másodrendû ösztöneit. Ka-rizmatikus egyéniségét nyársatnyelt eréllyel érvényesíti Földi Ádám a ház urának szerepé- ben, Szoták Andrea dekadens bájjal viszonozza nagyúri gerjedelmeit. Göttinger Pál rendezõ, az olvasópróbai szinten messze túlmutató kidolgozottságot valósít meg, narrátori jelenléte mellett pedig, zongora-, vízi orgona- és énekszólammal is erõsíti a játékot. A második rész merész idõugrása izgalmas szerepcserékkel jár, Urbanovits Krisztina viperanyelvû anyósból, fantasztikus váltással lényegül át leszbikus dominává, míg Bodor Erzsébet, aki az elõzõekben az inkább babákkal játszó kamaszfiú, metszõen éles, sforzato kitörésében , most az autoerotika idõskori felfedezésének himnikus monológjában remekel. A legmarkansább, így, ahogy van abszolút színpadképes két/!/ alakítást Ollé Erik-tõl kapjuk, elõször selypegõ cukorbaba, majd homoszociális férfiként válik "leszbikus"-sá. A darabválasztás teltalálat, Göttinger Pál rendezése a maximumot tetézte, igazán érdemes lenne egy valós színpadi bemutatót megkísérelni!

Válasz