"Az író ebben a darabjában egy meghitt, harmonikusnak tetsző családot választ játéka történetéhez, amely családban, úgy tetszik, 'minden rendben van', negyedszázadon át boldogan dédelgetett férj és boldogan dédelgető családanya él, s ahol a férjet éppen ünnepelni készülnek az általa alapított dalárda tagjai. És egyszerre kiderül, hogy a látszólagos harmónia diszharmóniát takar..." - írja Kárpáti Aurél a Tegnaptól máig című kötetében az 1932-ben bemutatott vígjátékról. Majd így folytatja: "A virtuóz, a művész, a költő és a bölcs egyformán remekelt ebben a darabban, amely éppúgy elragad a kiformálás biztonságával, mint az elmésség szikrázásával, a gúnyos-komoly mondanivaló gazdagságával és nem utolsó sorban a megoldás újdonságával. A zenét, az éneket, amely eddig prózai daraboknál legfeljebb kísérő, melodramatikus elem volt, a Harmónia avatja először aktív drámai tényezővé."
A(z) Pesti Színház előadása
Hozzászólások