Monodráma Szentesi Éva azonos című könyvéből

„Fiatal vagyok a halálhoz! És tudom: ezt én rontottam el! Nem figyeltem a testemre, a testem jelzéseire. És nekem kell kimászni ebből a helyzetből, még ha szinte lehetetlen is! Kinevetni a halált, viccet csinálni belőle.
Sokkal többet kaptam a ráktól, mint amennyit elvett tőlem; nehéz időkben derülnek ki igazán a viszonyaink mélységei, kiderül, hogy kinek vagyunk igazán fontosak. Még ez sem elég, mert mi is kellünk hozzá, szerencse is kell, de legfőképpen a kitartás meg az élni akarás.
Nem sietek vissza az életbe, figyelem a testemet, és szolgálom őt, most én vagyok őérte!”

A(z) Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása