A neves német rendezőnő már többször állította színpadra a 12 ezer soros művet, mindegy a tizedére sűrítve a szöveget, s néhány személyre redukálva a hősöket. Most magyarul szólal meg a Faust, mint eleven színházi esszencia. Szinte lehetetlennel határos kísérlet. Mert Faust alakjában - Spenglerrel együtt - a nyugati kultúra legnagyobb jelképét láthatjuk. A nyugati kultúrát a 'fausti ember' építette fel: az az ember, akit semmi sem tud kielégíteni, aki nyugodtan aláírja az ördöggel való szerződését, mert tudja, sosem jöhet el a pillanat, amelynek azt mondaná: maradj! - a fausti ember a végtelenbe törővágy és akarat. Átélésébe, az időtlen pillanatba' bele akarja fogni a mindenséget, és nem ismer megállást, amíg a távolok intenek. A naiv ördög, a kisszerűen materialista, kedélyes Mephistopheles hiába próbálja érzéki örömökbe vonni, ezek egyszerűen nem kísértések Faust számára.
A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása
Hozzászólások