Makszim Gorkij „Makar Csudra” című elbeszélése és „A cigánytábor az égbe megy” c. film nyomán.

A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása

Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

Zenészek: BABINDÁK ERNŐ, SZAJKÓ NÁNDOR, BARANYI ZOLTÁN, MENDI MILÁN

Gyerekek: MARTON JOHN ARJUN, MARTON JOHN TARUN, BERKI BENCE, MENYHÁRT BOGLÁRKA

Közreműködnek a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia növendékei: ANDRÉKA LÍVIA, GALLÓ ÁLMOS, KOVÁCS DÁNIEL, SZEITL MOLLI

Valamint a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES táncosai.
Piac szereplői: kofák, cselédek, úriasszonyok, csendőrök, koldusok, vásárosok / Álom szereplői:
cigányok, fehér gyerekek, angyalok, szentek, katonák, tarka szoknyák minden mennyiségben.

Árva Tamás, Bálint Szintia, Barka Dávid, Béli-Orbán Amanda, Benedek Attila, Bordás Barnabás, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk, Csicsmann Dániel, Csicsmann-Tomory Kinga, Deák Luca, Egyed Mátyás, Ertl Balázs, Fekete Bence, Fekete Sarolta, Hajdú Flórián, Hetrovicz Brigitta, Jantek Dóra, Juhász Bence Zsombor, Kerepesi Zoltán, Kiss Bálint Barnabás, Kovács Franciska, Nagy Csomor Márton, Nagy Marcell, Pálffyné Tóth Beatrix, Paput Júlia, Peszlen Csilla, Rencz Norbert, Sánta Gergő, Sánta-Bíró Anna, Sinkó Nikoletta, Székely Máté, Szeverényi Barnabás, Szomjas, Payer Dóra, Tókos Anna Zsófia, Tókos Attila, Tompa Attila, Tóth Alma Dorottya, Wallinger Ágnes

A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ segítségével közreműködik:
Lovasok: GÁBOR ANITA ÉS ARADI ZSOLT valamint lovaik: SZAMURÁJ (arab
keverék) és NÍLUS (nónius)

Korrepetitor: Vitus Eszter

Táncos szereplők jelmezei, táncdramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa

A(z) Nemzeti Színház, Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) és Fővárosi Nagycirkusz előadása