... És te szépségem, igen-igen, te...

színmű, magyar, 1999.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A kommersz rádióadók minősíthetetlenül igénytelen műsoraikkal a butaságot terjesztő "ki mit tud"-jaikkal, leereszkedően közvetlenkedő telefonos kívánsághangversenyeikkel sikeresen takarják az elsődleges célt, a hallgató szüntelen bombázását hirdetésekkel. Leonard Brazil a lemezlovas maga sem érti, hogyan vehetik komolyan erőltetett kellemetlenkedéseit, miért kapaszkodik belé mindenki a bajával. Brazil és a hasonszőrű lemezlovasok a magánnyal kereskednek. Alaposan visszaélnek a mikrofonnal, kihasználják a rádióhallgató életének problémáit, komikussá vagy pikánssá forgatják a beszélgetés során, úgy, hogy a többi hallgató mulathasson a másik ember ostobaságán. Mégis, mindig van, aki szívesen felhívja őket. Nincs más választásuk, a helyi rádió az egyetlen értékesnek tartott kapcsolatuk a világgal, mert azt az illúziót tudja nyújtani nekik, hogy életjelt adhatnak magukról a többi embernek.

A(z) Soproni Petőfi Színház előadása

Bemutató időpontja:

1999. november 20., Soproni Petőfi Színház

Stáblista

Hozzászólások