"Nagyon kérem önöket, ne haragudjanak rám azért a gyöngémért, hogy itt a nyilvánosság előtt mondhatatlanul jelentéktelen és nyomorult csekélységeken rágódom, és nem fontos, és a világ krónikájához nem tartozó esetről kántálok. De hát látok, és hallok mindig mindenkit. nemcsak az igyekvő boltosokat, az üldögélő néniket, a maguknak szenvedő és rajongó művészeket, az egyet űző hivatalnokokat, a katonákat, a türelmetlenül vagy türelmesen múló asszonyokat és a fehér teniszre siető bakfisokat, és a szórakozott gyermekeket. Nézem az élvezetet, és az elítélt szegénységet, és a lebeszélhetetlen csüggedtséget, és a reményt, amelynek az özönvíz óta ilyen évadja, mint most, még sosem volt. Mennyi mindent látok, és úgy, mintha az alkonyat tökéletes tiszta világításában néznék körül mindig.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások