Erik, a viking

előadás, magyar, 2004.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A X. században az Európának nevezett hatalmas kontinens északi, kietlen szélén élt a vikingek bátor népe. A rideg föld vitéz harcosokat nevelt, kiket nem puhított el semmiféle fényűzés. Gyűlölködés nélkül éltek szomszédaikkal, akiket olykor lerohantak és kifosztottak, mert az élet fenntartásához szükséges dolgokat időről időre pótolni kellett. Bár mit sem tudtak róla, hogy Itáliában az étkezéshez villát használnak, hogy az arabus számok elterjednek Európában, a szerzetesek szenet bányásznak, a kínaiak feltalálják a puskaport és a betűnyomtatást, Perzsiában szélmalmok működnek, egy arab orvos leírja, hogyan készítsünk alkoholt, a magyarok pedig feltalálják a versenyíjászatot és a Maggi-levespor ősét, mégis, ezek a harcos viking férfiak találták fel a világbékét. Vezérük a Vörös Erik volt. Tudósok egyöntetű véleménye szerint a világ történetét két szakaszra lehet bontani. Volt a világ Erik előtt - de erről nem is érdemes beszélni. És volt a világ Erik után - amikor már semmi említésre méltó dolog nem történt. Az ismert világunk történelme tehát - mindössze néhány év: és a történések tengelyében egy páratlan férfiú áll, akit mindenki csak így nevez: Erik, a viking. (hitelesnek tűnő történeti forrás nyomán)

Ő pedig egy szép napon, nem, dehogy szép, egy randa, ködös, átdorbézolt, átütlegelt éjszakát követő viking napon, amikor északi sörpárában úszik az agy és teremtett lénynek semmi használható nem jut eszébe, nos, ezen a napon Erik elhatározza, hogy felkutatja a titokzatos földrészt, Atlantiszt, megszerzi a Csodakürtöt, hogy felébressze vele az alvó isteneket. A puding próbája az evés, a tett halála az okoskodás, következésképp: válogatottan kétbalkezes banda száll tengerre.

A fergeteges sikerű Gyalog-galopp után Molnár László újra arra vállalkozik, hogy elterelgessen egy újabb "lehetetlen bagázst".

A(z) Szigligeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2004. október 24., Szigligeti Színház

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások