Kosztolányi története újra virágkorát éli. Nem nosztalgiázunk rajta, nem kellemes történelmi távlatból vizsgálgatjuk, hanem testközelből megéljük. Újraéljük. Mintha minden szó szerint megismétlődne: rendszerváltás ádáz gyűlölettel, köpönyegforgató házmestereink, egymásra irigykedő prolik, moralizáló értelmiségiek, cseléd-gondokba belebetegedő polgárasszonyok, és az elnyomott, csendben tartott annák. Kisbetűvel. Mert annákból lett/van a legtöbb. Jó szándékú, naiv, érzelmes cselédeink nap, mint nap még hiszik, hogy van igazság, szerelem, becsület. Bízzunk abban, hogy ők vannak többségben, miattuk kell, kötelességünk eljátszani az "Édes Annát."

A(z) Jászai Mari Színház, Népház előadása