Az előadás egyszerre tekint vissza és néz előre, összegez és új utat nyit. Mozgásban van.

A koncert: Egy elhangolódott rozoga zongora, egy olvadó jégtömb, a csepegés, a sistergő gőz és a színpadot elárasztó eső kánonja hullámoznak együtt egy 17 tagú kórus hangáradatával.

A tánc: Az előadás egyik szellemi és egyben koreográfiai alapeleme a Tai Chi Chuan művészete. Az áramlás, a nyugalom, az ellentétes minőségek tiszta, éles szembefordítása és kiegyenlítése. A folyamatos jelenlét tudatállapota mozdulatban.

A színház: Még a kezdetekben, a 80-as években hoztunk létre egy előadást, amit Herakleitosz, az i.e. 600 körül élt görög filozófus 131 fennmaradt mondattöredéke inspirált. Amikor e jelen "jubileumi, korszakösszegző" előadásunkon kezdtem gondolkodni, rájöttem, hogy 30 éve, folyamatosan Herakleitosszal beszélgetek. Írom saját mondataimat, rendezem előadásaimat, amik most úgy tűnnek, mind egy évtizedeken átívelő, képzeletbeli dialógus töredékei. Lassan be kellett látnom, hogy ennek az előadásnak nem lehet más mozgatórugója, mint az eddigieket összegző, de immár tudatosan megélt beszélgetésfolyam Herakleitosszal - Artus nyelven.

Így az előadás olyannak tűnhet, mint egyetlen mozdulat, egyetlen hang, egyetlen kép folyamatos átalakulásban. (Goda Gábor)

Tai Chi Chuan művészek: Baranyai Imre, Gregus László, Izsák Szilvia
Zenészek: Á la cARTe kamarakórus (művészeti vezető: Philipp György)

A(z) Artus előadása