cabaret (avagy az elveszettek)

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

Christopher Isherwood 1930-ban érkezett Berlinbe. Egyrészt mint kezdő író témát mint homoszexuális ember "kalandokat" keresett. Élményeiből született az "Isten veled Berlin" című elbeszélésfüzér. "Fényképezőgép vagyok, nyitott rekesszel..." definiálja saját magát az író. A fényképezőgép a vihar kitörése előtti pillanatokat rögzíti a nácizmus hatalomra jutása előtti Berlinben, ez valami "pusztulás előtti jelmezes főpróba" ami arról mesél nekünk, hogy hogyan, s eleinte milyen észrevétlenül szivárog, mászik, majd masírozik bele a történelem a mindennapjainkba.

Orwell így írt róla: "káprázatos képek egy hanyatló társadalomról". A szóban forgó társadalom egy jószívű szállásadónő, egy Sally Bowles nevű fiatal angol kabaré-énekesnő, egy gazdag zsidó lány, egy homoszexuális pár, akik közül hamarosan a nácik áldozatai kerülnek majd ki, s mindezt az író nem drámai felvonásokban, hanem a film tárgyilagosabb, pontos képsorokra bontott jelenetfűzésének megfelelően írja meg. A könyvből készült a Kabaré című musical és film is.

Az előadás az eredeti írott mű s a Bob Fosse által rendezett film alapján készült. A Cabaret világa adekvát a színészhallgatók kiszolgáltatottságával, az ő reményük sem más mint Sally Bowles reménye hogy talán felfedezik, használják, "megveszik" őket, miközben körülöttük s körülöttünk is történik a történelem.

A(z) Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai kar előadása

Stáblista

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

9/10

doktormacko1 2013 jún. 16. - 21:51:45 9/10 Előzmény FElepHánt

Most már nem is olyan hideg ez a nyár . Mikor lesznek az elõadások ?

Válasz

8/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

CABARET Rusznyák Gábor III-os Réthly osztály Kaposvári EMK Átrium

Domokos Zsolt Konferansziéja androgén kívülálló, igazi manipulátorként uralja a közönséget, igazi színészként motorja az elõadásként. Metszõen gunyoros hang, letaglózó éneklés, olyan humorérzék, amely a viccek rosszaságának poénját is be tudja hozni. Hat görl és két ctranszveszt táncos veszi körül a nyitókép forgatagában, a véget nem érõ fokozást egyaránt
bírja az éneklõ tánckar és Gonda Kata feltûnõen professzionális koreográfiája.
Sodró Eliza Sally Bowles-ként számítóan kacér, lustán élveteg, az eredeti regényt író amerikait, Christopher Isherwood-ot játszó, gyengéden biszex Hajmási Dávid-dal párban, már az elsõ jelenetekben megteremti a még weimari Berlin frivol légkörét. A férfi/?/kvartett, a nagyszerûen éneklõ Fábián Szabolcs vezérletével, a szokásos homogesztusok nélkül tud átütõ erejû, pregnáns humorú songot felvezetni, míg Piti Emõke bundás indulata az alattomosan terjedõ antiszemitizmust érzékelteti.
Rusznyák Gábor rendezése frappáns váltásokkal, kevés szóval, mesterien kidolgozott szituációkkal operál, az ének- és tánc-betétek magától értetõdõen szervülnek a filmszerûenpergõ cselekménybe. A hozományvadászból szerelmesen coming out-olóvá érõ lengyel
zsidó férfit játszó Mózes András, a híres Money, money-ban, énekesklént is helytáll, - az aranyló cilinderek a Csomor Katerina, Jeli Luca jelmeztervezõ párost dicsérik, csakúgy, mint a lányok trikói és a Konferanszié extrém jelmeze.
Pallagi Melittá-nak egy-egy félmondattal is elég, lebiggyedt ajka, enervált fejtartása, tunyán kihívó mozgása hitelesen állítja elénk Kost kisasszony csábos alakját. Keringõ rollerek írják az Ananász-dal legátó-íveit, Borsányi Dávid hangjának, figurájának gyümölcsözõ eleganciájával hódít. Most még Fraulein Schneider a leendõ Schultzné: "házamban egy igazi Landauer lány!" - suttogja, miközben négykézlábú asztalként, szexuális rugózással élénkíti a társalgást. Szvetnyik Kata csoda-hangja kitûnõ játékkal párosul, de slágeréneklés közbeni, elmélyedt konzerv-turkálása is emlékezetes.
Móga Piroska egy felsõbb világból leszálló, végtelenül finom, mókásan életidegen milliomoslány, nehéz ráismerni a piszkos kis lebuj tánckarának Betty-jeként. Mert a színésznõk pazar szex-tettet is alkotnak!, - pillanatok alatt vedlenek át polgári szerepükbõl a félvilágiba. A korlátnál állongva, bódító erotikával adják elõ sejtelmes ritmusú számukat, kemény kiszólásokkal
hívogatva az epedõ közönséget.
A másik szereposztás Sally-je, a szerelmi felajánlkozást követõen, vágyakat ébresztõ testét fantasztikus elánnal mozgatva kezd bele a "maybe this time"-ba. Lenyûgözõen expresszív, zsigerien muzikális, a blues-os hangvétel mélységével, a szenvedély vörösizzásában, lehengerlõ energiával énekel. Gonda Kata szilaj dinamikája a katarzis csúcsára röpíti létezését,
egyenes deklamációja, sallangmentes gesztusvilága a korszerû színjátszás annyira vágyott stílusát idézi. Elsöprõ cunamiként a keserédes végkifejletig mozgásban tarja a produkciót, ahogy Domokos Zsolt különös figurája is az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.
Kettejük hangja szárnyal a finálé kórusa felett, tetõzve egy igen eredeti, vizsgaelõadáson jócskán túlmutató, nagyszínpadra érett elõadást.
Jó hír: a Zsámbéki Színház Rakéta-hangárjának templomi akusztikájában is láthatjuk majd, még ezen a hideg nyáron.

9 / 10 Nézzétek meg ha tehetitek. A mai volt az utolsó pesti elõadás egyenlõre , de sajnálhatja aki nem látta.

Értékelés:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon