“RÓBERT Ez a természet rendje, papa: az apák kifizetik fiaik adósságait. (Megöleli Solmayt) Aztán úgyis csak kölcsönkérem. Visszafizetem, minden rendkívüli kiadást megtérítek, mihelyt megcsinálom a fényes partit. (Béla kinyitja a középajtót, s állva marad)

SOLMAY Micsoda fényes partit?

RÓBERT Hát azt, amelyikre várok. Még nem tudom, hol rejtezik, de majdcsak előkerül valamikor. Hiszen mindnyájan ebben dolgozunk. Fényes parti – ez a mi életünk célja, tevékenységünk rugója és jövendőnk reménye. Szóval ez a hivatásunk. A mama kiöltözteti és kiállítja a leányokat, s várja számukra a gazdag férjet, mi, fiúk uraskodunk, gavalléroskodunk, csillogunk, és várjuk a gazdag feleséget – aztán majd csak megélünk valahogy.”

Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyeget. Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik fel, nincs kiút az urizáló család számára. Csiky 1884-ben írta a színművet, de a család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, az anya és az apa közötti ellentétek, a gyerekeik – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhez menetele, a fiúk nősülési lehetőségei mint problémák, ma is érvényes helyzetek mind a színpadon, mind a nézőtéren ülők életében. Bár a család mindent elkövet, hogy megőrizze a látszatot, a buborékok lassan szétpattannak, és minden a maga meztelen valóságában mutatkozik meg.

A(z) Csiky Gergely Színház előadása