Összművészeti előadás Molière és Lully művei alapján.

Vígjáték kísérőzenével öt felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal

Lully és Molière öt felvonásos balettkomédiáját 1670-ben mutatták be a chambord-i kastélyban. Nagyszabású, hosszú órákon át tartó összművészeti esemény volt ez, ahol találkozhatott a próza és a zene, megfért egymás mellett a történetmesélés és az időtlen, közegtelen muzikális öröm. Mindeközben a nézők kedvük szerint ettek, ittak, és élvezték az estét egy elképesztő helyszínen: az óriási vadászbirtokot övező erdő közepén. Ennek a miliőnek a megidézésére tesz kísérletet az előadás, amely a Molière-darabot kiindulópontként használja, a történet mellett az énekesek, zenészek, táncosok, prózai színészek együttlétének esemény-jellegére fókuszál.
Történetünkben Jourdain úr és családja beköltözik az Eiffel-csarnok épületébe. Jourdain fellendülő vállalkozásából futotta a frissen nyíló művészeti központ megvásárlására, a nagyvonalú mecénásnak már csak azt kell kitalálnia, miként tegyen úgy, mintha a komolyzene leghívebb ismerője és rajongója lenne, mintha otthonosan mozogna a nagybetűs művészek között, különös tekintettel egy bizonyos, igen csodált művésznőre. Bár mindent megtesz ellene, mégsem tudja elnyomni az ásítását egy-egy hosszabb ária alatt, mégis zavarba hozza a kontratenor ismeretlen hangszíne.
Családja, ahelyett, hogy támogatná, inkább útjába áll: feleségét bosszantja a környezetváltozás, és minden alkalmat megragad, hogy kinevesse Jourdain esetlen próbálkozásait, lánya pedig egyszerűen kerüli. Miközben Jourdain próbál a magánéleti és a társasági elvárásoknak is megfelelni, észre sem veszi, hogy szép lassan beleroppan a lázas igyekezetbe.

Molière eredeti műve alapján az előadás szövegváltozatát készítette: Varga Zsófia, Tarnóczi Jakab.

Közreműködnek: a Magyar Nemzeti Balett táncművészei

A(z) Magyar Állami Operaház előadása