Az eredeti mű a dán Dogma-mozgalom kultuszfilmjének számított, amely bár lázadást hirdetett, valójában a konszolidált keretek közt zajló, modern marketing-elvárásoknak megfelelő életet tartotta elfogadhatónak. A darab szereplőinek élete szigorúan konvencionális keretek között zajlik, valamennyien társadalmi státuszuknak megfelelően, az elvárható szabályok betartásával élnek. Ezekhez a hagyományokhoz tartozik a családi bűnök eltitkolása - hiszen az nem tartozik a zárt közösségen kívül másra. A születésnapját ünneplő apa családi ünnepségre várja két megfelelően konszolidált gyermekét, de váratlanul betoppan a harmadik, a "tékozló fiú" is, aki feldúlja a család jól konzervált nyugalmát: bevallja, hogy apja őt, és öngyilkossá lett ikerhúgát kiskorukban megerőszakolta. A családi botrányt az apa védi ki, ő vezeti vissza őket a megszokott középpolgári nyugalomba, elvesztve közben családfői tekintélyét, amelyet a legmagasabb pozícióba jutott fiú vesz át helyette - nyugodtan nevezhetjük amolyan "bársonyos" nemzedékváltásnak is az akciót. A darab bővelkedik kriminál-elemekben is, amely finoman és decensen hálózza be az amúgy lassan változó cselekményt. Az eredetileg forgatókönyvnek készült műből David Eldridge írt drámát, amelyet Hamvai Kornél fordított magyarra.
ja a Dogvillerõl hallottam hogy játsszák de sajnos Pécsen nem, pedig nagyon megnézném, fõleg mert maga a film is színpadszerû, kíváncsi vagyok, milyen pluszt ad
Nem, és a Dogville-t sem, pedig valamelyiket megnézném még. Amúgy amit én láttam, abban meg nem volt három felé osztva a színpad, hanem azt a részt amirõl te beszélsz egy "helységbe" nyomták össze, hogy vicces legyen. Az ember azonnal nem is jönne rá, hogy ez most 3 különbözõ szoba akar lenni, mert mindenki ugyanott van. Erõltetett.
én a pécsit láttam a pestirõl nem tudok nyilatkozni A pécsi egyébként más volt, és nagyon sok jó megoldás volt, pl párhuzamos monológok 3felé osztott színpadon (mintha egy háromfelé osztott képsík lenne - kicsit nehéz így leírni :)), de az eltérésektõl függetlenül is nagyon jó adaptáció volt, persze filmben sokkal jobban tetszett, mert elõbb láttam Egyébként a Hullámtörést is láttam, azt egy pesti színház produkciójában. Azt nem láttad véletlenül?
Nekem nem tetszett. Egyrészt a film a Dogme szabályok keretei közt készült, és az valahogy színháziasabb érzést kölcsönzött neki, mint ez a színdarab, amit azzal ellentétben "érdekes" zenei aláfestésekkel próbáltak meg feldobni. Zavart még, hogy a reklámmal ellentétben szinte egytõl egyig ugyanaz volt, mint a film, a kreativitás abban jött ki, hogy még a legnehezebben adaptálható jeleneteket is megcsinálják színpadon. A színészek se nagyon találták a helyüket benne... Ha valami hollywood-i látványfilmhez mérném, szóba jöhetne az, hogy elfogult vagyok, de korrektebb megvalósítást vártam ettõl a darabtól, vagy ha azt nem, hát annyit legalább, hogy önállóbb legyen.
Érdemes megnézni, mert majdnem olyan megrázó mint az eredeti film, a Születésnap. A szereposztás, díszlet is tökéletes, és már régen láttam, hogy a színészeket ennyire megviselne egy darab.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások