"Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." (BTK 174/B. § 1996. évi XVII. törvény 3. §.)
2009 novemberében Sajóbábonyban cigányok egy csoportja támadt a városba érkező gárdisták autójára, miután előző nap már összetűztek egy Jobbik-gyűlés részvevőivel. A gárdisták provokálni akarták a gyilkosságok miatt akkor már két éve rettegésben élő romákat, akik baltával, fejszével, fokossal estek neki a kocsinak. Csodával határos módon az autóban ülőknek bántódása nem esett. Ám van, aki úgy ült két évig előzetesben ártatlanul, hogy az egyetlen tanú, aki hátulról felismerni vélte, már visszavonta vallomását. A sajóbábonyi esetben az elsőfokú bíróság a kilenc vádlottra összesen 27 év 9 hónap börtönbüntetést szabott ki, ezt másodfokon majdnem 40 évre emelték. Az ítélet súlyosbító körülményként számította be a romák "rasszizmusát", vagyis hogy a "magyarok" elleni gyűlöletből cselekedtek. A kisebbségek védelmére hozott törvényt tehát sikerült ellenük fordítani.
A PanoDráma előadása a társulattól már ismert dokumentumszínházi módszereket Augusto Boal közösségi színházi metódusával ötvözi. Az előadás a 174/B paragrafust az első törvényjavaslattól az értelmezésen és alkalmazáson át a vele való visszaélésig követi, mert a kisebbségek védelmére szolgáló passzust Magyarországon talán egyedülálló módon éppen ellenük fordítja a jog.
Bemutató időpontja: 2012. november 22., Trafó
A darab mintegy 100 óra interjú, 300 oldal tárgyalási jegyzőkönyv és 1200 oldal perirat alapján mutatja be, mi zajlott az elvileg vak Iustitia templomában Miskolcon. Az eset összetett, mindenkinek van igazsága, a per azonban inkább egy kabaréra hasonlít, nálunk Melis László zenéjével. Az igazság szolgái pedig mindent szolgálnak, csak az igazságot nem. A PanoDráma előadásán tizenkét középiskolás diák tárgyalja meg az esetet és minden este új esküdtszék hoz ítéletet a sajóbábonyi esetről. A közösségi projekt vezetői, drámapedagógusok: Feuer Yvette, Szabó Veronika voltak.
"Tudod mi volt még egy rettenetes élmény? Most meg nem mondom, hogy hétfőn, vagy kedden, jöttek a kommandósok ide. Kettő ide beállt, szörnyű volt nézni őket, mert különben ijesztő volt, félelmetes és itt ült Lakatos Józsi, akiről te beszélsz, hogy milyen, tényleg rendes gyerek. Ha hiszed, ha nem ott, ült a párjával, és akkor odament hozzá egy, kettő meg itt megállt. Öten voltak, ahogy kiugrottak a kocsiból maszkban, minden, Lakatos Józsefet keressük. Mondja a Józsi, hogy én vagyok. De az szó nélkül, pedig egy hatalmas nagy darab gyerek, odavitték a beton túlsó izé, nekivágták a falnak, és mondta, hogy, de akkor is a gyerek szépen mondta, hogy nekem itt vannak az irataim hátul, de nem mondták, hogy miért, meg semmit. Úgy nekivágták a falnak, kiszedték az izéjét, bilincset vertek rá, a csaj ott bepisilt, a felesége. Hát az élettársa, nem a felesége volt. Az úgy megijedt, az úgy reszketett még egy óra múlva is, el is vitték Józsit."
A(z) Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház előadása
Hozzászólások