Történetünk egy házaspárról, Robert és Gertrude Chilternről szól. Boldogan élnek, mindenük megvan, még a jóhírük is. Robert sikeres politikus, pályája csúcsán. Gertrude valósággal bálványozza a férjét. A város színe-java megjelenik, ha partit rendeznek. Szívesen írnak róluk a lapok, de sosem a pletykarovatban. Nevezhetnénk kettősüket ideálisnak. Aztán egy éjjel? megérkezik házukba a baj, akit úgy hívnak: Mrs. Cheveley. Különös titkot tud a feddhetetlen múltú Robert Chilternről. Az ideális politikusról, szónokról, férfiról. És ha már itt tartunk, létezik egyáltalán ilyen? Szabad-e bárkit is idealizálnunk? Létezik ideális politikus, ideális barát, ideális ember? Ideális nő? Ideális férfi? Ideális férj?
Olyan, mintha a darabot a kormánypárt megrendelésére vették volna elõ.
De írhattam volna politikusokat is, mert a darab õket élteti.
Az üzenet: mindegy, egy politikus mit követett el a múltban, attól még lehet, sõt legyen belõle miniszterelnök!
Rémesek a Richard Clayderman dalbetétek, rossz a rendezés. Hiányzik belõle a feszültség, a színészek is 50%-on játszanak. Nem ajánlom, hacsak nem az a cél, hogy megnézzük, milyen egy rossz rendezés.
Csalódtam a színészekben, akik elvállalták ezt a darabot.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások