Az elveszett levél

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Gogolra és Feydeau-ra emlékeznek a nézők... - írta egy francia lap, amikor 1955-ben Párizsban is bemutatták Az elveszett levelet (1884). Caragialénak ezt a legnevezetesebb, legkitűnőbb vígjátékát. Gogoli erejű, metsző, gúnyos leleplezés a feydeau-i latin könnyedség, a vígjátéki helyzetek szellemes variálása egyesül a darabban, s alkot sajátos, az íróra s hazájának valóságára egyaránt jellemző remekművet, ízig-vérig politikai komédiát. A téma a politikai vígjátékok bevált s rendkívül alkalmas csomópontja, egy választás köré épül. Egy román vidéki városban egy kispolgár, a rászedett választóknak néma esetlenségében is beszédes képviselője, szerelmes levelet talál. A levelet Tipátescu prefektus, a helyi kisisten írta szeretőjének, a szép Zoénak, aki nem más, mint a konzervatív párt másik oszlopának, egyletek s bizottságok örökös elnökének, Trahanachénak a neje. A levél balszerencsére Catavencunak, a helyi liberális ellenzék gátlástalan és revolverező vezetőjének kezébe kerül. Catavencu megzsarolja Zoét: ha nem segít neki a választáson, leközli a levelet lapjában. A levél körül egyre szélesebb körökben gyűrűzik a városka politikai életének piszkos vize: képtelen zsarolások, kötődő-oldódó korrupt tranzakciók követik egymást, míg végül mindkét szál méltó végéhez ér: a levélkét ugyanaz a kispolgár ismét megtalálja, s visszaadja Zoénak, a konzervatív és liberális párt pedig összebékül a koncon: egyesült erővel segítik győzelemre a kormány által küldött elvtelen s ütődött jelöltet, Dandanachét. A darabot magyarul először Kolozsvárott játszották 1923-ban. Budapesten 1948-ban mutatta be a Nemzeti Színház Gellért Endre rendezésében, majd 1958-ban a Petőfi Színház játszotta.

A(z) Katona József Színház előadása

Stáblista

Még nincs szavazat!