Az élet óriási kihívásokat tartogat mindannyiunk számára. Ezek sokszor nagyon fájdalmasak, mert elfogadásuk, feldolgozásuk korántsem egyszerű. Amikor a hozzánk szinte legközelebb álló, szeretett ember egyszerre megváltozik, elváltozik, mert a Jóistentől kapott, a legnagyobb csodákra képes és egyben legbonyolultabb szerve lassan és szelíden összeomlik, akkor bennünk is felfordul minden, szeretetünk, türelmünk, ragaszkodásunk küzdeni kezd a félelmetes ismeretlennel, minden, ami volt és minden, ami lesz új értelmet kap, és azt kívánjuk, bárcsak semmissé lenne mindaz, ami hirtelen szorongássá, rettegéssé, fájdalommá vált bennünk. Ilyenkor végtelen hitre, bölcsességre, feltétlen szeretetre, józan békére kell törekednünk, hogy túléljük a túlélhetetlent…

A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása