Árva Lázár

ballada, magyar, 2004.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A magyar balladakincs ismert és eddig kevésbé ismert gyöngyszemei ihlették az előadás készítőit arra, hogy mintegy mítoszvilágot teremtve használják fel a közhiedelem és folklór fennmaradó népköltészeti alkotásait. Árva Lázár története eddig nem létezett a magyar balladahagyományban, de minden egyes eleme és résztörténete jelen volt, visszakereshető.

Az előadás a legteljesebb színházi műfaj irányába mutat, méghozzá az opera felé. Az előadásmódja nem énekes, de szerkezete, feldolgozása, zenéje és táncvilága leginkább Kodály Zoltán: Székelyfonó c. művével, vagy Janaček: Jenufa c. operájával hasonítható.

Zenei világa balladai szimfonikus költemény, táncbetéteiben a néptáncra jellemző jegyek felismerhetőek, de a kortárs színpadi tánc irányába törekvő elemekkel bővítve, hangzásvilága hol énekes-, hol prózai-, hol verses forma.

Árva Lázár történetének elbeszéléséhez a ballada műfaj legismertebb képviselője, Arany János Tetemre hívás c. költeménye adta az alapgondolatot, amelyben egy, a néphiedelmünkben máig élő babonát jelenít meg.

Igazi világszínházi próbálkozás ez a szó barokk értelmében, mivel a színpadi műfajok ? tánc, zene, próza ? összességükben és összhangjukban jelenítik meg a történetet.

A(z) Vörösmarty Színház előadása

Stáblista

Hozzászólások