Andrea Chénier

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

Opera két részben, négy képben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal.
„A forradalomnak nincs szüksége költőkre!” – állítólag ez volt a közvádló utolsó mondata, amikor a Forradalmi Törvényszékkel halálra ítéltette Andrea Chénier-t a francia forradalom vérben gázoló éveiben. Umberto Giordano művében Chénier sorsa túllép a valóságon, és tragikus szerelmiháromszög-történet lesz belőle, ahol a történelem, az árulás és a szerelem vonzásában alakul a hősök élete. Giordano tökéletesen kifejezi zenéjével a francia forradalom előtti és alatti Párizs légkörét. Muzsikája egyaránt tartalmazza az elegáns, arisztokratikus táncokat és a népszerű forradalmi dalokat, köztük a La Marseillaise-t, mindemellett a főszereplőket ellenállhatatlan szépségű dallamokkal ajándékozza meg.

Magyar nyelvű feliratok: Karczag Márton
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane

Zenei asszisztensek: Doman Katalin, Katona Anikó, Szennai Kálmán

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Stáblista

Szereplők

Carlo Ventre

Andre Chenier (költő)

Sümegi Eszter

Magdalena de Coigny

Megyimóreczné Schmidt Ildikó

Bersi, mulatt leány

Fodor Bernadett

Coigny grófné / Öreg Madelon

Kálmándy Mihály

Carlo Gérard

Geiger Lajos

Pierre Fléville / Roucher / Fouquier-Tinviller

Fülep Máté

Mathieu (sansculotte)

Szerekován János

Az abbé (költő) / Egy besúgó

Pataki Bence

Dumas /Schmidt / Udvarmester

Alkotók

zeneszerző: Giordano Umberto
szövegíró: Illica Luigi
magyar szöveg: Karczag Márton
rendező: Fabio Ceresa
díszlettervező: Tiziano Santi
jelmeztervező: Giuseppe Palella
koreográfus: Mattia Agatiello
karigazgató: Csiki Gábor
karmester: Kocsár Balázs
világítás: Baumgartner Sándor
dramaturg: Orbán Eszter
rendező munkatársa: Niklai Judit

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

4/10

Tegnap láttam az előadást. Eddig különösebben nem vonzott, annak ellenére is, hogy az utóbbi idők operai koncerteket és gálaműsorok egyik kihagyhatatlannak tűnő eleme volt; 1-1 részlet mindig elhangzott valahol. Sajnos azt kell mondjam, hogy az előadás után se lettem lelkesebb tőle: 1.-2. jelenet szinte észrevétlenül és sajnos dallam nélkül lement, a 3. jelenet már inkább kellemesebb volt, jól megérdemelt sikereket aratva a közönség soraiból.
Előadás közben bennem sokat billegett a "tetszett"/"nem tetszett" mérleg (előadás előtt mindig pozitívban áll), de alapvetően mégis a "nem tetszett" irányba billent a végére. Sajnos ebből a szempontból illik az Opera legutóbbi bemutatói közé, unalmas operák vagy gyenge zeneszerzők művei (A Hugenották, Porgy és Bess, Ezred lánya, Hoffmann meséi) és sajnos az utóbbi időben szinte minden csak kortárs rendezésben. Ezeket legfeljebb egy alkalommal megnézem, de a következő évadban már nem váltanék újra jegyet. Ezek sajnos nem késztetnek úgy "újrázásra", mint egy Verdi opera, pl. a beígért Stiffelio késztetne.

Válasz

Ma láttam a fõpróbát. (Már ezt sem értem, hogy miért fõpróba, ha a bemutató 2015. november 8-án volt, de most nem ez a mondandóm)
Két technikai hiba zavart: a hangosítás kicsit hullámzó volt, néha a zenekar szinte elnyomta az énekeseket. A jelenetek közti szünet, amikor a díszletet cserélik, nagyon hosszúnak tûnt két alkalommal is. Azt meg nem itt láttam elõször, de most is kicsit értetlenül tapasztaltam, hogy a szünet elõtt, amikor még az elõadás felénél tartunk, miért jönnek ki a szereplõk egyenként, majd csoportosan meghajolni tapsra, ahogy egyébként az elõadások végén szoktak?

"Az opera irodalom ritkán látott darabja sajnos csak kevés magyar rajongót vonzott a házba."...aminek egyik jelentõs oka az Operaház magyar színházjegy-(és más) árviszonyokhoz képest úgyszólván megfizethetetlen jegyárai.

A szólistákról azért ennél jóval "árnyaltabb" (értsd: negatívabb) véleményeket olvastam itt-ott, de valóban: mindenki maga alkotja meg a saját véleményét.

8/10

Umberto Giordano verista operája az Andrea Chénier számomra a soha nem látott és részleteiben is csak a ritkán hallott operák közé tartozik.
Elõre örültem, hogy Selmeczi György tradicionális rendezésben állítja színpadra a történelmi és szerelmi drámát. A francia forradalom kavalkádjában a tiszta szerelem és a zsaroló kényszerítés között a másért való önfeláldozással tud párjával egyesülni, együtt vérpadra menni a hõsnõ.
Pinchas Steinberg vendég karmester biztosan igazgatta a most is kitûnõ operaházi zenekart. A vendég énekesek Kamen Chanev hõstenorja és Gunyong Na baritonja között méltó, egyenrangúan kimagasló szoprán teljesítményt nyújtó partner volt Rálik Szilvia.
Az opera irodalom ritkán látott darabja sajnos csak kevés magyar rajongót vonzott a házba.

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon