Mozart zseni volt. Ez ma már nem vitás, de saját kora gyakran az ügyes virtuózt, a kulturális látványosságot látta benne. Antonio Salieri, a bécsi udvari zeneszerző az egyetlen, aki rögtön felismerte: ilyen muzsika kizárólag isteni sugallatra születik. Élet-halál harcba kezd tehát, hogy Mozarttal szemben ő legyen a kiválasztott, akinek hangján megszólal az örökkévalóság. Peter Shaffer világhírű műve természetesen fikció. De mi van, ha valóban igazak a korabeli feltételezések. Mi van, ha Mozartot valóban meggyilkolták? És mi lehetett az indíték?
Keresztes Tamás játéka, a jó zenék, korhû jelmezek,díszletek azzá teszik az elõadást,amire hivatott: a megidézett koron keresztül átérezni egy zseni lelki vívódásait. Kellemes szórakozás,ami önvizsgálatra is remek lehetõséget nyújt.
A darab Milos Forman 1984-es filmje óta közismert, és magyar színpadon is többször színre került. A zseni és a zsenit felismerõ, de saját érdekei okán annak felemelkedését minden erõvel gátoló középszer harca kiváló terepet nyújt a markáns színészi alakításokhoz. És a színészek élnek is vele, kivétel nélkül telitalálat mindegyik alakítás! A mellékszereplõk is, mint a II. Józsefet alakító Kaszás Gergõ vagy a Salieri tanítvány énekesnõ Murányi Márta (nagyszerû hang!) mind nagyon jók! A zene és a rendezés erre ráerõsít, a jelmezek és színpadkép pedig (a nekem idegen, állítható, multifunkciós kórházi ágytól eltekintve) jó keretet adnak. Tavaly nyáron egy borzasztó Hippolytot láttunk ugyanitt, így kissé féltem, de szerencsére feleslegesen.
AMADEUS---Csak Színész-Ajánló!!!---Orlai---Belvárosi Színház
Csak azt ajánljuk, ami tetszik. A darab giccses egyenetlenségeit nem sikerült kiküszöbölni, a fõszereplõk félreértések áldozatai. Az azonban Szikszai Rémusz érdeme is, hogy három parádés alakítás született, melyekrõl mindenképpen szólnunk kell.
Murányi Márta énekesi kvalitásain túl, színészileg is feltûnt már a Roadmovie-ban, markáns szuggesztivitásával itt is hatványozza szerepe lehetõségeit. Habzsoló életerõ, elsodró lendület, számító okosság. Mindkét áriája pompás, de a csúcs a buja pózban orgazmusig fokozott koloratúra. Szédületes domina, fellinis álmok brutálbáj Saraginája.
"Hát így" -dünnyögi decensen II.József, Kaszás Gergõ fenséges
felsõbbséggel, magától értetõdõen uralja az udvart és a színpadot. Nem követi a szerep-elõdök butaságát, nagyon is éleslátású, védhetetlenül racionális. Gyönyörûségesen intellektuális színész munka! Belsõ eleganciáját kiemeli Kiss Julcsi korhû stílusból eredeztetett, finom vonalvezetésû jelmeze. Hasonlóan eredeti Constanze ruházata, a puffancs hajlatokat levetkõzve nincs akadálya az erotikus légyottnak.
Lovas Rozi átütõen karizmatikus lényével hõsnõket formált eddig, elõször láthattuk cserfesen szeleburdi, veszettül cikázó bakfisnak. Heveny humora észrevétlenül csúszott raffináltan eszes asszonyiságba, az egyetlen személyiségfejlõdét mutató figura az egész darabban. Súlyt és árnyaltságot adott a mellékszerepnek, újra bizonyítva fantasztikus sokoldalúságát.
Milyen kár, hogy ez a három bravúr egy félig telt pohárból kristályosodott ki...
Nagyon-nagyon jó elõadás. Igaz, Forman értelmezését teljesen követi, nincs új vélemény a két zeneszerzõ tusakodásáról.
Bach, Mozart, Vivaldi és Beethoven megismételhetetlen megújítói és géniuszai az egyetemes zenetörténelemnek, ha halljuk õket, akkor boldogok vagyunk, hogy a földön ennyi szépségben lehet részünk. Salieri nem volt zseni, de nem volt középszerû sem. Szerencsétlenségére Mozarttal egy idõben és egy helyen élt. Jó zeneszerzõ volt, de meg sem közelíthette Mozartot és többen állítják,hogy semmi köze nincs Mozart halálához.
Nagyon jók voltak a színészek, Keresztes Tamás, Lovas Rozi, Kulka János és a többiek is mind-mind szuperek szerepeikben. A rendezés hibátlan. Imádnivaló klassz elõadás, menjetek és nézzétek, nem bánjátok meg!!!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások