Mikor egy hajnalon, két óra alvás után arra ébredsz, hogy fáj a fejed és bemész a fürdőszobába egy aszpirinért, még nem biztos, hogy tudod, hogy csak két óra van hátra az életedből: hogy gyilkosok lesnek rád a házaddal szemben, a Vicario-ikrek, akik azt hiszik, hogy megbecstelenítetted a húgukat. Soha nem tudod meg az igazságot, soha nem tudod meg, hogy miért kellett meghalnod, és azt sem, hogy miért nem tudta megakadályozni senki sem, ha egyszer mindenki, de mindenki tudott róla? Ha Santiago Nasar beszélni tudna. Ha a püspök hajója csak egy pillanatra megállt volna a kikötőben. Ha az anya félelmében nem csapja be menekülő fia előtt a ház nagykapuját. Ha a megalázott és eltaszított menyasszony harminc év múlva mégis magához ölelheti a férfit, aki a nászéjszakáján annyi ember sorsát megváltoztatta titokzatos könyörtelenségével. "Mint sólyom az égből, lecsap rád a szerelem."
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások