Sui Ta, vagy Sen Te? - teszi fel a kérdést Brecht. Sui Ta az erő embere. Ott áll mögötte pénz és erőszakszervezet. Kemény kézzel irányítja gyarapodó gazdaságát, az ellenszegülőket letöri és megbünteti: A Sui Ta uralta világban csend honol: a kiszolgáltatottság, a függés csendje.
Sen te körül a maga kaotikus valójában nyüzsög az élet: mindenki morog, orrol, mószerol, dünnyög, zsémbel - és zsebel. Sen Te képtelen kezelni ezt a világot, ahol mindenki szabadon teszi, amit akar, vagy amit tehet. A szabadság lármája, vagy a függés csendje? - teszi fel a kérdést Brecht. Brecht nem tandrámát ír - tudja, hogy kettős lelkű lény az ember. Sui Ta és Sen Te is vagyunk. Adakozó és romboló lények egyszerre. De Brecht azt is mondja, hogy lényünk két felének ki kell békülnie, mert e nélkül minden elvész. Konszenzus kell és józan belátás, mert az egyoldalú igazságok mindig veszélyesek: Sen Te igazsága életképtelen, Sui Ta totalitárius filozófiája pedig az élettel ellentétes. Különös módon a megoldás a két tévút találkozási pontjából ered. Meg- és ki kell békülni, vallja Brecht, hogy Sui Ta-féle vállalkozás is prosperáljon, mégis megmaradjon a Sen Te-i szeretet.
A Szigligeti Színház évadnyitó bemutatója fontos dolgokról szól - Brecht szavaival, a költészet erejével.
A(z) Szigligeti Színház előadása
Hozzászólások