A mi osztályunk

színmű, 1 felvonás, 120 perc, magyar, 2011.

Értékelés:

37 szavazatból
Szerinted?

A lengyel Słobodzianek egy iskolai osztály diákjainak sorsát követi: tíz lengyel és zsidó diák személyes elbeszélésének és megrendítő visszaemlékezésének tükrében mutatja be hazája részvételét a XX. század borzalmaiban, 1925-től napjainkig. A felhőtlen gyermekkor küszöbén kitör a világháború, az osztályt először a bolsevik diktatúra, később a fasiszta terror, majd ismét a kommunista önkény szakítja ketté. A különféle ideológiák elterjedésével elmélyülnek a kölcsönös ellentétek, a jóbarátok árulások aktív résztevőivé és az egymás elleni erőszak áldozataivá válnak, kezdeti gondtalan közös játékuk a felnőttkor elérésével rémtörténetek sorává alakul.

Az autentikus események részleteit felhasználó darab nem csupán a XX. századi komplikált lengyel-zsidó-német-orosz kapcsolatok elé kíván tükröt állítani, ám egyetemes üzenetet hordoz az emberek közötti megértés - és megértés szándékának - hiányáról, illetve arról a történelmi folyamatról, midőn az ártatlan tréfák, felelőtlen kijelentések és jelentéktelennek tűnő konfliktusok észrevétlenül egymás iránti nyílt színi gyűlöletté alakulnak át. A mi osztályunk megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről, igazságról, melyre úgy tűnik, hogy senkinek nincs szüksége.

A darab ősbemutatójára a londoni Royal National Theatre-ben került sor 2009-ben, azóta Varsóban, Barcelonában és Torontóban is műsorra tűzték.

A szerzőről

Tadeusz Słobodzianek napjaink egyik legjelentősebb lengyel drámaírója, rendező, dramaturg, színházkritikus, a varsói Dráma Laboratórium magalapítója. 1955-ben lengyel katolikus-pravoszláv családban született Jenyiszejszkben, Szibériában, ahová szüleit az NKVD deportálta. Gyermekkorát a kelet-lengyelországi Białystokban töltötte, "Európa és Ázsia határán", ahol több vallás és kultúra létezett egymás mellett, s e kölcsönhatásból nemegyszer paradox helyzetek és groteszk történetek születtek.

Słobodzianek nem csupán geográfiai értelemben a határvidék írója, hanem egy átmeneti időszak, a XX. század végének és ezredforduló korának krónikása. A szárnyaszegett értékek időszakában egyre erősebbé válik a transzcendencia és a világ újbóli megváltása utáni vágy. Słobodzianek legtöbb drámája e zűrzavaros kornak, összekeveredett értékeknek és megzavarodott világnézeteknek görbe tükrét tárja elénk.

A(z) Kamra előadása

Bemutató időpontja:

2011. október 7., Kamra

Stáblista

Hozzászólások

10/10
Edmond Dantes 2014 máj. 10. - 12:13:26 10/10
Úgy látom, az elõttem hsz, mint Karinthy, "mindent kétszer mond, mindent kétszer mond": 2012-ben már elsütötte míves "színikritikáját" a darabról, meg most, 2014-ben megint. Ejnye-bejnye, hogy maradhatott el a 2013-as elsütés? Vajon hányszor látta? 2012 + 2014 vagy 2013-ban is, csak akkor elfelejtett "beköszönni" ide? Idén is kihagyhatta volna. Meg tán 2012-ben is. Ja és "mellesleg": hatalmas darab, tökéletes produkció. 10/10 és bocs h csak most írom meg.
6/10
kaanm 2014 máj. 05. - 15:33:05 6/10
A zsidó szenvedés kereszténygyûlölettel párosítva.
offtopic
denilson 2013 szept. 04. - 16:04:39 Előzmény denilson
ja, igen, köszönöm az utánam szólónak!

az e-mail címem: zoltanpalotai88@hotmail.com
aneek 2013 szept. 03. - 09:09:31
Katona - Mi osztályunk 1 db jegy eladó
2013.szeptember.07. 19:00 - Sector II. sor 3. szék - Ár: 3 800 Ft
Érdeklõdni az aneek@freemail.hu e-mailcímen lehet
denilson 2013 szept. 02. - 10:43:10
Jó napot, Mindenkinek! A szeptember 7.-i elõadásra van egy darab jegyem 3800 Ft-ért, és ha lehetséges, szeretném elcserélni egy szeptember 8.-ra szóló jegyre. Az enyém nagyon helyre szól (2. sor, 8-as szék). Az esetleges különbözetet természetesen kifizetem. Köszönöm elõre is! Zoli
10/10
virata 2013 jan. 09. - 22:40:15 10/10 Előzmény kaanm
Valóban, az elõttem szólónak igaza van, a második világháborúban (meg elõtte is)keresztények kegyetlenkedtek zsidókkal. De nem állítanám, hogy ostobák voltak; éppen ez a szörnyû benne, és errõl szól a darab. Miként válhatnak kegyetlenné aranyos gyerekek, barátok, szeretõk. Mert A mi osztályunk a mi országunk, de továbbmegyek, a mi földrészünk, s az egész emberi társadalom (beleértve az amerikaiakat is, akik pont a vészkorszakban csökkentették le radikálisan a bevándorlási kvótát). A darabban többrõl van szó mint (az egyes országokban mindeddig meg nem bánt) népirtásról, arra figyelmeztet, az emberállat mindenre képes, nekünk kell olyan körülményeket teremteni, hogy elszégyellje magát.
6/10
kaanm 2012 nov. 06. - 12:00:56 6/10
Nyomasztó. Valós történet + még néhány lapát hozzáírt borzalom.
Az ostoba, korlátolt, aljas, gonosz keresztények kegyetlenkednek a(ztöbbségükben)ártatlan zsidókkal.
jpforgas 2012 okt. 25. - 23:51:48 Előzmény FElepHánt
Mi 2012 oktober 25-en lattuk a darabot, utolso pillanatban kapott jeggyel, a lepcson ulve - de meg igy csodalatos elmeny volt. Ami nekem a legjobban tetszett az a dramai ero amivel a szineszek eletre keltettek a gonoszsag es a kegyetlenseg nyomaszto banalitasat - egyszeru, mindennapi emberek is kepesek a legszornyubb gaztettekre ha lehetoseguk nyilik ra, es ha a masok gyulolete es az irigyseg dolgozik bennuk. A legborzasztobb tomeggyilkossagokat nem ordogi ggonosztevok hajtjak vegre, hanem primitiv bunkok, es a darab kitunoen erzekelteti az ilyen tettek tarsadalmi es lelektani rugoit. Sajnos a bunkok ma ujra masiroznak... a darab ma idoszerubb mint valaha! Melegen ajanlom a darabot mindenkinek aki szereti a dramai, elgondolkoztato es intelligens szinhazat.
10/10
FElepHánt 2011 okt. 06. - 16:50:56 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A MI OSZTÁLYUNK Máté Gábor Katona Kamra
Egy padban ülnek zsidók és lengyelek, Pilsudski köztársaságában nincs állami antiszemitizmus, halála után elég azonban néhány év és a német megszállás: a legyõzöttek hitvány aljanépe sajátkezûleg végez a gyûlölt kisebbséggel. Míg nálunk a törvényes államrend, ott a kollaboráns csõcselék teljesíti a hitleri parancsot.
Az idillikus osztályban is akad bõ egyharmad náci-bérenc. Bán János a szovjetek alatt besúgóvá, majd náciból vörös lengyellé színváltó férget jeleníti meg, a szélsõségeket példás arányérzékkel játszva. Gyilkosságban, rablásban, erõszakban versengõ társait Takátsy Péter és Szacsvay László a sodródó gonoszság tömegembereiként állítja elénk. Utóbbi legalább hányingerrel küszködve vesz részt a szörnyûségekben, nem csoda, hogy a végén
pap is lesz belõle... Ellenpólusuk sem sokkal különb, az ávóssá avanzsáló Rajkai Zoltán, aki széles spektrumú jellemrajzában a nõk bálványa gimnazistából, rejtõzködõ ellenállóból, hetyke verõlegénybõl szemünk láttára pusztul az alkoholba.
A tökéletesen összehangolt együttesben nagyszerûen állnak helyt a színiegyetemi hallgatók, Pálos Hanna még a valóság abszurditását is hitelesíteni képes: hárman erõszakolták meg, õ mégis "olyan gyönyört érzett, mint még soha", Dénes Viktor pedig a szovjet filmeket propagáló heves monológjában mutat átütõ kvalitásokat.
Tadeusz Slobodzianek rövid jelenetekbõl épülõ, szuggesztív erejû darabja, mely bátor témájával, tabudöntögetõ hozzáállásával, feszes dialógusaival messze kiemelkedik a mondanivalóval bíró kortárs színmûvek sorából, Máté Gábor rendezésében ritkán látott szinten realizálódik. Két iskolapad, a legkülönfélébb tárgyakat megjelenítõ tanszerek, iskolai egyenruhát a hétköznapi viselettel kombináló jelmeztár, keményen ritmizált tempó, egységes játékstílus. A borzalmak csak szóban vannak elbeszélve, így is nehezen elviselhetõek, egyébként a stilizáltság és néha a humor is találékony ellenpontként funkcionál. Az igazság ritka pillanatában Újlaki Dénes, a zsidólányt házassággal megmentõ "igaz lengyel: egy hõsi gesztus után a megalázó férji viselkedés...", vesszõparipán mókásan ügetve közelíti meg a feleségét elhurcoló volt osztálytársat és két szisszenõ lövéssel végez vele.
A cselekménybe ékelõdõ kórusok jótékonyan enyhítik a rémtettek letaglózó hatását, magyar, lengyel népdalok, szovjet csasztuskák, korabeli slágerek szólnak szellemes szövegekkel. Sáry László zenei munkássága nyomán mindenki kiválóan énekel, ahogy a lengyel, zsidó és német kifejezések is autentikus ízekkel szólalnak meg.
De ki marad egyáltalán életben, ki marad ember ebben a kelet-európai kataklizmában? A kikeresztelkedés ellenére is csak a vakszerencse által megmenekülõ lányt, aki elégtételként börtönbe küldheti a gyilkosokat, Bodnár Erika kimunkált finomsággal személyesíti meg, a férjét megmérgezõ, szerelmét viszont megmentõ Pelsõczy Réka az USA-ból hazatérve dollárokkal érvényesíti rövid úton szerzett civilizációs fölényét.
Jó tíz éve, a legrosszabb poéncsattogtató ripacsériából került a színházba, ám szerepek hosszú során át szervült az együttesbe,- most az elõadás elementáris élményét kivételes alakítással tetézi. Haumann Péter, az Amerikába emigrált osztálytárs, már szelíden deklamált leveleivel meghitt pillanatokat szerez a tébolyult tombolásban, majd két monológját írja be a színházi emlékezet felejthetetlen lapjaira. Felsorolja meggyilkolt rokonságát, nagyszülõk, szülõk, testvérek, unokaöccsök és húgok név szerint, vérfagyasztó regiszter,
- majd az utolsó, mindent békévé oldó jelenetben, ugyanígy mondja el az azóta születettek biblikus sorát, a bölcs optimizmus ki nem hunyó mosolyával.
Máté Gábor és a társulat fantasztikus kisugárzású produkciója elrémít, lenyûgöz, gondolkodásra kényszerít. Mikor fogunk mi szembenézni a negyvenes évek népirtásba fajuló eseményeivel? A hallgató többség, a kárörvendõk és haszonlesõk, az elorzott javak állami és civil kisajátítóinak, a közvetett és közvetlen gyilkosoknak történetével? Ideje lenn megírni a "mi osztályunk"-at is...
Repülõrajttal robbantott a megújuló Katona József Színház az õszi idényben, bízunk abban, hogy ez az elõadás egy újabb nagy korszak nyitánya lesz.