Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Byron The corsair című epikus költeménye alapján.

A kalóz Verdinek abban az alkotói periódusában keletkezett, amire „a gályarabság éveiként” szoktak hivatkozni. A zeneszerzőt elhalmozzák megrendelésekkel, 8 év alatt 13 operát komponál.

A szövegkönyv alapjául szolgáló Byron költemény a romantika korában hatalmas népszerűségnek örvendett. Verdi mellett megihlette Berliozt és a Giselle szerzőjét, Adamot is. A társadalom peremén rekedt, kitaszított ember a korszak kedvelt témája volt. Verdi is előszeretettel tette meg operáinak főhősévé a kurtizánt, a testi hibával élő Rigolettót vagy éppen a kalózt.

Corrado, a kalózok vezére új megbízatást kap: Seid pasa ellen kell támadnia. A harc során Corrado kimenti Seid rabszolganőit az égő háremből. Elfogják, de a pasa kedvenc háremhölgye beleszeret, kiszabadítja és megöli a pasát. Corrado hű marad menyasszonyához, Medorához, aki viszont – miután a kalózok Corrado nélkül érnek haza – megmérgezi magát. Mikor Corrado értesül menyasszonya haláláról, a tengerbe veti magát.

Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, valamint a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara.

Olasz nyelvű előadás.

Schiavo: Mozetić Adrián

A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása