A bajadért 1877. február 4-én (az orosz időszámítás szerint január 23-án) mutatták be Szentpéterváron, a Nagy Színházban. A mű eredeti orosz címe Bajaderka. Maga a bajadér szó portugál eredetű, és a szanszkrit dévadászi megfelelője: azaz hindu templomi táncosnő.
1899-ben és 1901-ben a szentpétervári cári színházak társulatai összesen tizenöt estén vendégszerepeltek a Magyar Királyi Operaházban. Műsorukat klasszikus darabok (A fáraó lánya, Paquita, A lovasság pihenője, Esmeralda) illetve különböző koncertszámok alkották. Így jutott el hozzánk Marius Petipa néhány alkotása vélhetően rövidített formában. Az a néhány est, amit az orosz táncművészek adtak, revelációként hatott a magyar közönségre. A sajtó követelte a magyar balett színvonalának azonnali emelését, mégis legközelebb csak 1927-ben került a repertoárra klasszikus balett. Brada Ede Diótörőjének azonban csak a zenéje és a szövegkönyve egyezett az eredetivel, a koreográfiája nem. Hosszú évek teltek el, mire a klasszikus balettek eljutottak fővárosunkba.

A(z) Magyar Állami Operaház előadása