A szerző azonos című kötetének egy drámai részlete

„Egyébként a vadvirágok nem vad virágok, csakhogy őket nem mi nemesítettük: a kertészek a méhek voltak. Évről-évmillióra ők válogatták a szirmokat, és önfeledten hemperegtek a virágpor habzó tengerében. A vadvirág a méhek esztétikája. Csakhogy van egy kis bökkenő. Mi, emberek, nem látjuk a vadvirágot, egyszerűen nem látja a szemünk. A retinánk nem érzékeli. Például a méhbíbor színét. Pont annyit érzékelünk belőle, amennyit a méh a Talmudból, amikor zümmögve elszáll fölötte. De van valaki, aki még nálunk is kevesebbet lát a vadvirágból. Tudja, ki? A vadvirág. Nincs szeme. Nem lát. Azt se tudja, mi az: látva lenni. Ő a vak szépségkirálynő. A halálos szépségverseny győztese, akinek fogalma sincs arról, hogy mi a szépség.”

Lőw Immanuel, szegedi főrabbi, megmutatja Jászai Marinak az ő kis édenkertjét, az üvegházat, a Szentföldről hozott virágokkal. Sétálnak, beszélgetnek, és nem sejtik, hogy valaki elbújt az óriáskaktusz mögött. Ott ül és leskelődik, a lélegzetét is visszafojtja...

2023-ban jelent meg Kárpáti Péter életmű-kötete Térkép a túlvilágról címmel, benne válogatott színdarabjaival és új regényével. A regény egyik drámai fejezetéből született darab nemcsak Jászai Mari életének eddig ismeretlen, titokzatos epizódját bontja ki, hanem mélyen személyes vallomás.