Hangulatingadozás, lelassult reflexek, szédülés: a kiégés változatos fizikai és pszichés tünetei észrevétlenül szivárognak be a hétköznapokba. Mit kezdhet egy alkotó ezzel az enervált állapottal egy olyan világban, amelyben a munka teszi kézzelfoghatóvá a létezést? Szeri Viktor szólójában nem rejti el a fásultságot, hanem személyes élményeiből indul ki és a fáradtságból, a semmit nem akarásból építkezik.

Hangulatingadozás, lelassult reflexek, szédülés: a kiégés változatos fizikai és pszichés tünetei észrevétlenül szivárognak be a hétköznapokba. Mit kezdhet egy alkotó ezzel az enervált állapottal egy olyan világban, amelyben a munka teszi kézzelfoghatóvá a létezést? Ebben a légkörben úgy tűnhet, mintha a folyamatos termelés, a projektek halmozása lenne a kulcs az elégedettséghez, miközben mindez inkább a kiégés felé vezető utat jelöli ki.
Szeri Viktor szólójában nem rejti el a fásultságot, hanem személyes élményeiből indul ki és a fáradtságból, a semmit nem akarásból építkezik. Az alkotói folyamatot, saját testének határait és tűrőképességét a kiégés szűrőjén keresztül vizsgálja, miközben azzal is kísérletezik, hogy a közönség hogyan tud kapcsolódni a lassan hömpölygő, szedált látomáshoz.