"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nyúl család. Ez volt a családnevük, hogy: Nyúl. És nemhiába, hiszen nyuszik voltak ők egytől-egyig, ízig-vérig, tapsifültől farokbojtig, meg vissza. Egy nagy tölgyfa gyökerei között éltek, egy két és félszobás üregben, az erdő szélén. A családot Nyúl Mama vezette, ő ügyelt az odútartásra, ő tartott rendet az üreg táján, és nevelte egyedül négy gyermekét: Tapsit, Fülest, Pamacsot, és végül, de nem utolsó sorban, sőt... Pétert."
Nyúl Péterrel mindig történik valami. Mágnesként vonzza a bajt, a galibát. Mesénk kezdetén - Nyúlmama határozott tiltása ellenére - átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya? (Nem.) Vajon felnőttként is épp olyan lesz, mint gyerekként? (Persze. Sőt.)
A nagy sikerű Boribon és Annipanni alkotói (Ellinger Edina rendező, Lisztopád Krisztina tervező és Tallér Zsófia zeneszerző) ezúttal Beatrix Potter bájos állatmeséiből készítenek előadást az óvodás és kisiskolás közönségnek. Meg a szüleiknek. És minden gyereknek, aki nem akar még felnőni, no meg minden felnőttnek, aki nem felejtette el, milyen volt gyereknek lenni.
A(z) Budapest Bábszínház előadása
Hozzászólások