Háton, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe.
Már csak elég az, hogy: vólt hajdann egy öreg asszony.
Özvegy vólt, s egy rossz fia vólt."
E szabadkozás ellenére Fazekas Mihálynak elég sok minden eszébe jutott aztán, még azon túl is, hogy "Matyi vólt neve a sihedernek". A Forrás Színház kompániájának meg az jutott eszébe, mi lenne, ha körülnézne egy kicsit a világban, megkeresné Lúdas Matyi rokonságát, s az ő kalandjaikat is fölhasználva bocsátaná útjára a maga mesehősét. Matyi nagy gondja nem változik: igaztalan sérelem éri, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik önnön léhaságán, s képes előbb a saját rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Megszolgálta az árát: előbb önmagával szemben győzedelmeskedett! Ha valamit, ezt lenne jó igazán eltanulni tőle.
A Forrás Színház előadása az igazságkereső Matyi mellett ezt a kamaszból felnőtté érő Matyit jeleníti meg amúgy deákosan - sok zenével és verssel színesítve a játékot.
A(z) Forrás Színházi Műhely előadása
Hozzászólások