Nézd magad a tükörben! Emeld fel a karod, s lám, a tükörben is felemelkedik. Mosolyogj: visszamosolyog! Látod? Szelíd engedelmességgel ragyog tükörképed a foncsorozott üvegben? Most hunyoríts erősen! Még, még! Ha már szivárványlabdák pattognak szempilláid rácsain, akkor nézz a tükörkép mögé! Látod az áttetsző üveghegyet? Tetején a királyi palotát ezernyi erkélyével, tengernyi ablakával? Ott szunyókál a király. Agg feje, ezüst szakálla préselt levélként, öreg keze mint lecsorduló gyertya tapad a trón támlájára, karfájára? S ott, ott fenn! A legfelső toronyszobában, ott tisztán látszik az ébenfekete hajú, kis királylány. Milyen szép, és milyen könnyű! Tollpihénél súlytalanabb! Látod, ugye? Tudod, hogy meg kell őt menteni, hisz beteg!?! Csak a távoli Tükörtenger gyógyító vize segíthet! Ha hegyezed a füled, hallhatod a hullámok zaját! Odáig kell vinned, a lábad elé szaladó partig! Ne aggódj! Tükörországban csak az idő nehezebb az ólomnál! Indulj!! Mit mondasz? Már nem látod? Hunyoríts erősebben! Még, még! Eltűnt Tükörország?!? Csak tulajdon arcod, engedelmes tükörképed néz vissza rád?? Ne búsulj! Hunyoríts újra! Vagy gyere el a Harlekin Bábszínházba, s kövess minket Pilinszky János meséjébe, a tükrön innenről, a tükrön túlra.

A(z) Harlekin Bábszínház előadása