E. T. A. Hoffmann nevét minden bizonnyal A diótörővel azonosítják, így az talán kevésbé ismert tény, hogy a Coppélia-történet A homokember című novellája nyomán született. A polihisztor hírében álló szerző maga is foglalkozott különböző szerkezetek és automaták építésével, és jól tudta, hogy nem is olyan nehéz beleszeretni saját teremtményünkbe. A Coppélia balettváltozatát először 1877-ben láthatta a magyar közönség, 1953-ban pedig Harangozó Gyula átdolgozásában került színre. Több mint 70 évvel később, a koreográfus halálának 50. évfordulója alkalmából tűzi újra műsorra a Magyar Nemzeti Balett azt a művet, amiben a klasszikus balett, a pantomim és a bűvészmutatványok éppúgy megférnek egymás mellett, mint Léo Delibes későromantikus dallamai és a magyar csárdás.

Próbavezető balettmesterek: Mirzoyan Albert, Tanykpayeva Aliya
Az MTE növendékeit betanította: Bajári Levente, Kirejko Dmitrij Taraszovics

Továbbá:

Pas de six: Pisla Artemisz, Radziush Yuliya, Barbaglia Matilde Noemi, Bäckström Mattheus, Ortega de Pablos Alberto, Topolánszky Vince, Sharipova Elena, Crowe Ashlee, Földi Lea, Cottonaro Gaetano, Hnedchyk Viachaslau, Taravillo Mahillo Carlos
Barátnők: Horiaieva Kateryna, Kaliko Lilia, Ovcharenko Stefanida, Horányi Adrienn, Konstantinova Anastasiia
Barátok: Palumbo Valerio, Zhukov Dmitry, Mathot Christian, Okajima Takaaki, Yamamoto Riku
Magyar őrmester: Kekalo Iurii, Radziush Mikalai
Lengyel lány: Taraszova Katerina, Starostina Kristina, Sawatzki Aglaja
A vőlegénye: Bykovets Timofiy, Kóbor Demeter, Melnyik Vlagyiszlav

A(z) Magyar Állami Operaház előadása