Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi

táncelőadás, 1 felvonás, 50 perc, magyar, 2011., 6 - 12 éves kor között

+ 13 kép

+ 17 kép

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A Bozsik Yvette Társulat új gyermek táncszínházi bemutatója a Nemzeti Táncszínházban témájánál, történetmesélési stílusánál és vizualitásánál fogva az egész családnak szól, a kisebb gyerekeknek éppúgy, mint a nagyobbaknak vagy a szülőknek. A 12. században keletkezett arab mesegyűjteményben lenyűgöző történetek találhatóak. Az előadás öt mesén alapszik, ezek: Aladdin csodalámpája, Ali baba és a negyven rabló, Sahriár király és Seherezád, Az ébenfa ló, és A halász és a gonosz szellem. Az előadás a tánc és a film eszközeit ötvözve meséli el a történeteket Rimszkij-Korszakov Seherezádé című művére, és más mai orientális és etnozenékre.

Koreografálják és táncolják: a Bozsik Yvette Társulat táncosai

A(z) Bozsik Yvette Társulat előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2011. december 8., Bozsik Yvette Társulat

Stáblista

Alkotók

rendező: Bozsik Yvette
tér: Vati Tamás Iványi Marcell
jelmez: Juristovszky Sosa
fény: Pető József
producer: Iványi Marcell
művészeti munkatárs: Horváth Judit

Hozzászólások

10/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

AZ EZEREGYÉJSZAKA LEGSZEBB MESÉI Bozsik Yvette Várszínház
Amióta az "Óra, amikor..."-ban tengerfenéken táncolókat láttunk, semmin sem csodálkozunk: az elõ- és háttér-vetítés a végtelenbe tágítja a színpadtéri dimenziókat. Most is egybõl a bagdadi piactéren találjuk magunkat, hogy aztán varázsszõnyegünkön könnyedén szökkenjünk mesérõl mesére, rablóbarlangtól akár a Hetedik Mennyországba.
Aladdin elveszti csodalámpáját, ám a kis nézõk útmutatásai alapján, a reflektor-oszlopra felkúszva, megtalálja, ténykedését pöttöm kisfiú figyeli egy komótos maci társaságában. Sahriár szultán szerepében, a szép Seherezádé ajkairól Federico Moreno Hernández lesi a szót, míg a tündéri háremhölgyek, élükön a kígyózó mozgású Krausz Alíz-zal, táncaikkal szédítenek misztikus révületbe. Költõien lebegnek a törökbugyogók, színesen kavarognak Juristovszky Sosa álom-jelmezei, az anatóliai gyökerekbõl sarjadt zene kortársi
hangzásvilággal teremti meg az akusztikai közeget.
A Halász, Székely Szilveszter a tengerpart fövenyén hengergõzik, körötte cápák suhannak, medúzák fénylenek, gigászi tonhal-rajok örvénylenek. A Gonosz szellem árnyképe megrémiti ugyan, de táncszólójának merész akrobatikájával sikerül túljárnia az eszén. Az ébenfa paripa elõször hintalóként jelenik meg, majd diadalmasan vágtat a felhõk fölött.
Csupa humor,csupa ötlet, áradó harmónia, angyali szépség: az invenciózus koreográfia sugárzó derûvel festi meg az Ezeregyéjszaka világát. A paradicsomi hurik között behemót alak téblábol, Vida Gábor csíkos prémköpönyegben, bûvös énekszóval csábítgatja a vonakodó hölgyeket.
Vislóczki Szabolcs Ali babája negyven rabló élén vitézkedik, seregében ott sündörög a kis Milán, aki pompás kardozás után, keresztlépéses tánc-variációit is bemutatja. A Nagy Szézám kitárul, meseszép elõadásban, boldog gyermekként gyönyörködünk Bozsik Yvette táncszínházának összmûvészeti kincseiben.

Válasz