Egy csodálatos költői mese a hit erejéről, a csodákról, és az isteni gondviselésről, rablókkal, szerzetesekkel, gyerekekkel. A mesében a rablók erdei lakhelye mellett minden karácsonykor, a legnagyobb hidegben, egy napra feléled az erdő, kivirágzanak a virágok.
Selma Lagerlöf meséjét Pogány Kázmér fordítása alapján színpadra alkalmazta Horváth Péter.
A KARÁCSONYI RÓZSA LEGENDÁJA---Novák János---Kolibri
Nem szeretjük a papokat, apácákat, vallásokat. Nagyon nem. Jobban örültünk volna, ha a szépséges legenda népmesei köntösben jelenik meg. Ám a megvalósítás szelleme, korszerûsége felülírja ellenérzéseinket. A kis színháztér megyényire tágul, kreatív szcenikával egész kis világ fér el benne, klastromtól, vad tájon át a magashegyi barlangvidékig.
Az elõtérben kucorgó gyermekhadaknak Farkas Éva kezdi a mesét, a komisz kölyök Bárdi Gergõ gólyalábakon ágál, Meixler Ildikó és Sallai Virág apáca néniként zsolozsmázik. Kézen járva lépcsõzik, francia gladiátorként teperi le az angolt egy-egy fura báb. A Kertész Barát, Mészáros Tamás elkergeti a három gyermekével kéregetõ szegény anyát, aki a jóságos Apát úrnak mesél a télen virágzó hegyi rózsáról.
És mi mindannyian elindulunk megkeresni a legendás virágot, hegyen-völgyön át zegzugos labirintus vezet a Rabló barlangjához. Toporogva haladunk a hosszú úton, óvatosan lépdelünk a csúszós hídfeljárón, imbolyogva egyensúlyozunk a cuppogó mocsáron át. Szerencsénkre vannak vezetõink, színes köteleikbe kapaszkodunk, (mi a barátságtalan zöldrõl váltottunk sebesen Kõszegi Mária Rabló lány otthonosabb sárgájára). Néha gyertyafényben hunyorgó házikókat látunk, a szintén Rabló ivadék Krausz Gábor gitáron, Kecskeméti Gábor furulyán
kíséri lépteinket. A fennsíkra érve, fáradt tagjainkat kényeztetõ nyugágyak várják, elpilledve figyeljük a Rabló Mult István és a jóban feltétlenül hívõ Apát, Németh Tibor drámai találkozását. Tisza Bea, a Rabló Család matriarchája hozza a fehér virágot, melynek csodás világa a fejünk fölött ele-
venedik meg örvénylõ képekben. Az apácák és a Bodnár Zoltán - Gazdag László freskóvetítõ duó, rajzokból, pacákból, festékcseppekbõl alkot tüneményes mozgóképeket, a természet örök megújulását varázsolva színházi univerzumunk mennyboltjára. Még a híres hajzatát püspöki föveg alá rejtõ Absolon érsek, Kormos Gyula zord hangja is megenyhül a fényt virágzó gyönyörûséges rózsa láttán.
Kételyeink elpárolognak, átadjuk magunkat a legenda bûvöletének, Novák János rendezése, Orosz Klaudia és az egész társulat közös alkotása igazi Karácsonyi Ajándok: csillagszép legenda a kortárs színház nyelvén!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások